



Májkot vettem kézbe, mert azt mondtam hogy mérne’
Szarom le, mit gondolsz, mert én úgy érzem, megérte
De nem tudom, ki az, ki zeném valójában kérte
De én csak azt akarom amit elkezdtem az menjen majd végbe
Csalódtam a családban, a csonkában, a barátba’
Csalódtam azokban, akiknek megbíztam a szavába’
Ha választani kellene, akkor most megbecsülés kéne
Az igaz barát nem megy el, helyére nem jön senki képbe
Nem kell nekem vezető szerep a crew-ban, vagy a falkában
Akármennyit iszok, akkor sem lesz szesz a Fantában
Sem pedig a kólában, mikor eljön majd az órában
A perc amire vártál, mert készen még nem álltál
És lehet hogy nem az vagyok akinek te engem vágytál..(aha)
Engem a szív visz előre, mert én így vagyok biztonságban
Szeretteim között úgy érzem, hogy biztonság van
Hiányomat érzem még a magabiztosságban
Egy darabkát ott hagytam én minden csinos lányban
Ám. Távoztak ők is, bennük elvesztek a darabok
Ezekből nem kapok vissza, ezen már hiába agyalok
Csak szeretném, ha szeretnének, ez a legfőbb vágyam ám,
Bár nagyon-nagyon szeret engem anyu és a nagymamám
Persze én is őket, de nem úgy, mint barátnőket
Hanem pontosan úgy, mint ahogyan kell a szülőket
Erőt és egészséget, én csak ezt kívánom nekik
Azért mert ők azok, akik ezt igazán megérdemlik
Aha. Akik ezt igazán megérdemlik, mert ők tényleg megérdemlik..
Refr.:
Talán túl nehéz a súly, de lesz könnyebb ezentúl
Csak felejtsd el az egészet, és nézzél ezen túl
Szeretteid mellett menni fog, nekem ezt hidd el
Segíteni fognak neked, mert szerintem így fair



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.