|
|
|
| Előadó: | Cupi |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Amit te nem adnál meg, azt megtenném én érted is
Bár teljesen kizárt az, hogy a végén még te érted is
Mint a földalatti flow-t, bizonyára Te is érzed is,
Ha festő lennék Picasso: festenék minden képet is
Összetört üvegekről viharba kerülő gályáról
Kiszorított pályáról, befejezetlen sztrádáról
De mégsem teheti meg az a rengeteg önimádó
Másokat majmoló, újat soha ki nem találó
Zárva van az ablak, de minek, ha nyitva van az ajtó
belépek rajta egyszerűen, mint minden halandó
De nincsen erő, eredő, taszító, na meg hajtó
Beléptem, de nem szállok el: így ír majd minden sajtó
Ott leszek a címlapon, mint a Gáspár Győzi
A feladat nagyon egyszerű: a másikat legyőzni
Kell, fel, fel, felfelé, mindig fel, de
A címlapon pózoló sztárok jelleme nagyon ferde
bocsánatot kérek, ha ezzel akárkit is megsértek
Mint kiskoromban anyám, most én is nektek mesélek
De ha így folytatódik a dolog, csodaszarvasról nem regélek
Ha lopok, csalok, hazudok, bizonyára én is megélek
Refr.:
Az leszek, ami leszek, közgazdász is leszek
Ha úgy akarom gyorsétterembe hamburgert is eszek
Ha helyedbe leszek ezer Cupi lemezt veszek
Akkora raj leszek, hogy izom tök mindegy mit teszek
Megélek és fontos leszek, mint ribancnak a bárcája,
Annyira fontos, mint harry potternek a pálcája
Olyan keményen néznénk ki, mint egy bohócnak az álcája
Mint a börtönben egy rab, ki a tengerparton mászkálna
Olyan lennék, mint Caliban, aki fogva tart egy lepkét,
Aztán minden szarral kényeztetné el a seggét
De soha nem adná meg, azt ami Neki tényleg fontos,
Lelkiismerete ezentúl rohadtul foltos
Nagyobb Isten állatkertje, mint Noénak a bárkája
Mindenki fölszállhat, aki az életnek szült árvája
Annyi lóvém lesz, hogy tőlem kérnek hitelt bankok
Jobban leépítelek, mint az ’56-os tankok
Magamra húzhatom-e én is az árpád sávos zászlót,
Ha tegnap még a horogkereszt alóla kilátszott
Miért ne, úgyis hódít ez a fekete szembelógó haj
Mert ebben az országban rajtam kívül mindenki raj
Refr.
Olyan lehetnék, mint Coolio, ki szerint csak kúrni jó
Ha Juventus-os lennék, minden meccset megbundázni jó
Ha Totti lennék, Roma helyett sokkal inkább Lazio,
Ha Oscar-díjas lennék, akkor Leonardo Di Caprio
Mert szerintem adni, de szerinted meg kapni jó
Ha kocsim lenne, akkor is csak coupé, vagy csak cabrio.
Mert a farkam szerint lankadni szar, és épp állni jó
Rasszista focista lennék én is, mint Di Canio
Eltilt majd a FIFA, pályafutásomnak vége
Senki nem igazol le, így hát mennem kéne Vépre
Bár akkora raj leszek én is, mint Dagobert Bácsi
De a 10 milliárdok között nincsen kedvem dagonyázni
Dagonyáztam eleget és hát átkozottul fincsi volt,
Nagy port kavarok én is majd, mint anno a Da-Vinci kód
Ha engem akarsz másolni, akkor használnod kell indigót
Mert én fecskékre vertem, nem lesegettem kis rigót
Van valami, amit biztosan tudhatunk: ha zenéről van szó, Solére nem köntörfalaz, nem alkuszik meg és 100%-ban beleteszi magát az alkotásba.
Az előadóhoz kapcsolódó dalszövegek itt.
Ennek lenyomata a frissen megjelent, harmadik albuma, a III. is, az énekesnő eddigi talán legőszintébb anyaga, ami eklektikus hangzásvilágával izgalmasan és hitelesen mutatja be belső fejlődéstörténetét.
Solére, azaz Szigeti Zsófi új albuma egy nehéz életszakaszból inspirálódott, aminek feldolgozását sok aspektusból mutatják meg az új dalok – egyszerre sugároz sebezhetőséget, és az ebben rejlő hatalmas erőt is.
„Száz százalékban a szívemből írtam”
„Életem első lemeze volt ez, amitől féltem. Féltem, hogy mit fogok írni, féltem szembenézni a bennem zajló érzésekkel. A tavalyi évem minden eddiginél nehezebb volt, először éreztem azt, hogy nem akarom leírni, ami bennem van. Végül néhány hónap csend után megengedtem magamnak, hogy úgy forduljon ki belőlem a gyász, ahogy akar. Nem irányítottam, és így született a III, fun fact: a leglendületesebb zenei anyagom valaha.”
Bár a III. egy színtiszta poplemez, most talán még erősebben érződik az a zenei sokszínűség, amit Solére nem csak, hogy magáénak tudhat, de önazonosan is jelenít meg a saját művészetében.
Felfedezhetünk erősebb elektronikus hatásokat, szerepet kapott a trap és a hip-hop, sőt, még a nyolcvanas évek hangulata is ránk köszön.
„Korábban kaptam olyan kritikát, hogy a lemezeim amolyan stílus showcase-ek. Azt gondolom, hogy 2025-ben az, ha valaki sok stílusban találja meg magát, nem feltétlenül jelent útkeresést, sokkal inkább sokszínűséget. Én büszkén vállalom, hogy sokszínű vagyok és erre bíztatok mindenkit, aki hozzám fordul tanácsért” – mondta Zsófi.
A III. olyan lelki folyamatból táplálkozott és épült fel, amit csak biztonságos közegben élhet meg igazán az ember, nem csoda tehát, hogy Solére olyan producerekkel akart dolgozni a dalokon, akikkel olyan bizalmi, baráti viszonyban van, hogy megengedhesse magának a törékenységet, ami a legfontosabb szempont volt a lemezkészítés során. Ezt a közeget és a minőséget egyszerre tudta biztosítani Gerendás Dániel, DOÓR, Karyuu és a frissen a Grammy díj For Your Consideration listájára került Kovács Miklós.
A producerek mellett három közreműködő előadót is hallhatunk az albumon
Ótvar Pestist, Lil Frakkot és Brenkát is tudatosan választotta dalaihoz Zsófi.
„Fontos nekem, hogy olyan emberekkel kollaboráljak, akiket hallgatok is, és inspiráló számomra a művészetük. Azért nincs túl sok feat ezen a lemezen, mert szerettem volna mindegyiket úgy írni, hogy abban a közreműködő előadók személyisége is érvényesülni tudjon valamilyen formában, ehhez pedig több időre volt szükségem. Nagyon büszke vagyok mind a három kollab-dalra.”
Az Ótvar Pestissel közös dal videója itt.
Talán az egy kedves véletlen, hogy épp három együttműködő került a harmadik albumra, a III-as cím viszont sokkal többet jelent egy egyszerű sorszámnál.
„Az elmúlt három év folyamatait dolgozom fel benne, életem talán legmeghatározóbb időszakát. Rengeteg veszteség árán nyertem el azt az embert, aki ma vagyok, és akire büszke vagyok. Az elmúlt három év bizonyította be nekem azt, hogy képes vagyok felállni, bármi történjen is, és képes vagyok az önszeretetre akkor is, ha ezért meg kell tapasztalnom az önutálat legmélyebb bugyrait. Ez a lemez bizonyítja számomra, hogy egyedül, mindenkitől függetlenül is tudok a erős lenni, és ez óriási biztonságérzetet nyújt” – mesélt a mögöttes tartalomról Solére.
„Nagyon ritkán vagyok magamra büszke. Most az vagyok. Kiírtam magamból mindent, amit akartam, és valami olyan béke hatalmasodott el rajtam, amit korábban még nem éreztem.
Száz százalékban a szívemből írtam, mindenfajta megfelelési törekvéstől mentesen. Boldog vagyok, mert új mélységeket és magasságokat jártam be, gazdagabb és stabilabb lettem lelkileg, és meg tudom veregetni a saját vállamat. Ez egy olyan szorongó személyiségnek, mint én, óriási áttörés.”
November 7-én együtt szállhatunk a magasba és merülhetünk alá a mélységekben Solére-rel a Szlimmyvel közös dupla lemezbemutató koncertjükön, az Akvárium Klubban.
Fotók: Solére/Sivák Zsófia
