|
|
|
| Előadó: | További Magyar Hangok |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Komáromi Gergő |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ha eleged van ebbõl meg abból is meg másból,
Ha nem érzed jól magadat legyél éppen bárhol,
Ha mindkét végén égetted és összeérnek a lángok,
Ne bánd! Jó leszel még máshol!
Ha nem találod a helyed és nem tudod a dolgod,
Pedig biztos jó vagy valamiben valahol e bolygón,
De meguntad a keresést és félve nézed az órát,
Telik, múlik te meg elveszted a formád.
Ha túl sok volt a rosszból és azt várod, hogy vége,
Legyen mert már elborítanak téged,
Várva várnak az újabb dolgok valahol most is éppen,
Nem találhatsz kiutat most már elég régen!
Kapálódzni kezdesz könnyen megsértheted magad,
Magad vagy mást, de ebbõl jó nem fakad,
Most elindul az ár és most már úgyis elvisz téged.
Ne ess kétségbe, meglátod, hogy vége!
Mikor érzed, hogy a várakozás kikészít már téged,
Te is elvárod és tõled is elvárják a szépet,
Kevesen vannak akiknek magad vagy a lényeg,
Õk téged, te meg folyton õket nézed.
Mindig egyedül maradsz újra és újra,
Válthatnánk egy-két szót, de minek gondoljunk a múltra,
Most ülök nyugodtan és kivárom a végét
Sa la la la la sa la la la hé hé!!!
Reménykedsz, hogy egyszer majd te segítesz máson,
Itt az ideje, hogy végre te is ott legyél a páston,
De a dolgok amik eddig mentek most sincsenek máshogy,
Elég volt már bújj elõ a félhomályból!
S ha elõ is tûnik valami vagy valaki a színre,
Olyan hirtelen, hogy azt sem tudod, hogy került a képbe,
Lehet, hogy barát lesz vagy ellenség vagy egyikbõl a másik,
Lassan ketyeg az óra sok idõ míg ez elválik.
Ha kiborít az egész,
Hallgasd meg a vigaszom!
Egy valami segít s az a nyugalom.
Az idõ talán nincs is,
Igaz vagy nem ez a vigaszom!
Mikor érzed…
Ha eleged van…
Reménykedsz, hogy egyszer…
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
