|
|
|
Lassan hajnalodik, de a Nap még fáradt,
Szemem szomorúan pásztázza a kihalt tájat.
Ahol emlékek sorai bámulnak rám,
És a világ falai már nem zárulnak rám.
Megérinteném az eget, hogyha lehet,
De nekem a földön jutott másmilyen szerep.
Egy ismeretlen terep ismeretlen helyekkel,
Elfelejtett világ elfelejtett nevekkel.
Keresem az utamat előre mutatva,
Minden nap csak a megváltást kutatva.
Kereslek Téged, hisz Te mindig visszavársz,
De rám találsz úgyis, amikor erre jársz.
Ez egy olyan álom, ami nem érhet véget,
Hiszen tovább él benned, ezért zenélek Érted.
Hogy elhidd, hogy több vagy Te mindennél nekem,
És ha indulnom kell, akkor Te itt legyél velem.
Néha távol van minden, mint a csillagok,
Amikor nem vagy itt, és egyedül vagyok.
Amikor nem nevetsz, amikor mást szeretsz,
Amikor boldogabb vagy, hogyha másokkal lehetsz.
Néha én vagyok messze, mert tévedek,
Amikor megbántalak, mert nem értelek.
Amikor nem hiszek Neked, és csalódnod kell,
Mikor a szíved már több terhet nem bír el.
Kérlek, bocsáss meg, tudom, hogy túl sokat kérek,
És a szavaim lassan már semmit nem érnek.
De az életünk semmit sem garantál,
És, ha úgy érzed majd, hogy egyedül maradtál,
Akkor gondolj csak rám, és én ott leszek,
Hisz Érted bármikor bármit megteszek.
Csak lennél közelebb, hogy foghassam a két kezed,
Hogy boldogabbá tehessem az életed.
Az élet túl rövid ahhoz, hogy többet szeressek,
Hogy állandóan egy másikat keressek.
Hogy számomra más is többet jelentsen,
És a szívem minden érzést elfelejtsen.
Hogy reggelente más szemébe nézzek,
Aki iránt lehet, hogy semmit nem érzek.
Aki ugyanúgy másra vágyik legbelül,
Én is csak egy leszek számára a sok közül.
Lassan hajnalodik, és a távolban várnak,
Felemésztenek belülről az árnyak.
Hiszen mást mond a szív, és mást mond az ész.
Te rám találsz úgyis, bármerre mész.
De bár az egész talán nem vezet semerre,
Én Feléd indultam el, de vajon Te merre?
Vajon összeér-e valahol majd az út,
És a szíved a szívemhez visszajut…?”
Beton.Hofi négy, Pogány Induló három kategóriában győzött az idei Magyar Klipszemlén, amelynek díjátadóját csütörtökön tartották az Akvárium Klubban.
Az immár kilencedik alkalommal megszervezett eseményen a hazai videoklipeket, valamint a könnyűzenei és filmes szakmát ünnepelték.
Az idei fődíjat, azaz a legjobb klip kategóriáját megosztva nyerte meg Pogány Induló Egy/Kettő (rendező: Büki Balázs), illetve Co Lee A Dzsungel könyve (Székely Róbert) című dalára készült kisfilm. Beton.Hofi Be vagyok zárva című klipje a legjobb rendezés kategóriában győzött, ezt a kisfilmet Kelemen Barni rendezte.
Beton.Hofi Anubii$-szal közös dala, a Pont jó elhozta a legjobb AI video díját, Beton.Hofi Angyalok című dalára készült klip a legjobb styling/jelmez, a Pokol a legjobb mobilklip díjat kapta meg.
Pogány Induló Egy/Kettő-jét a fődíj mellett a legjobb operatőri munka elismerést is megkapta, a közönségdíj a Máklikőré lett a Hűtlen tangó című alkotásért.
Az ismert nevek mellett egyforma eséllyel indulnak a feltörekvő és alternatív előadók videói is
A legjobb mood díját Csalogány nyerte a Virágot Kamillnak klipjéért, a legjobb dance kategóriában Lenkke_ (Teló) és Raklap (Esőerdős élmények a kádban) közösen győzött, a legjobb ötletért a Röppenjünk című dal (Szlimmy, Doór feat. Co Lee) klipjét, a legjobb performanszért a Jazzbois-t (LAM Tones), a legjobb VFX-ért a Platon Karataevet (Három idő) díjazták.
A Magyar Klipszemlét, az ország videoklip fesztiválját először 2015-ben rendezték meg
Azóta több mint 6600 nevezett klipből csaknem 250 alkotást ismert el az évente változó összetételű szakmai zsűri. Idén minden eddiginél több, 150 klip került a versenyprogramba, 26 kategóriában összesen 54 nyertest hirdettek.
Kiemelt kép: Pogány Induló hivatalos
