


| Előadó: | Abigél (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Miklós Tibor |
|
Kocsák Tibor |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Musical |
| Címkék: | Keressük! |

(Gina):
Apa!
Apa, miért nem maradhatok veled?
(Vitay tábornok):
Hosszú útra megyünk,
mindent megbeszélünk,
vár rád az új iskolád.
El kell menned Pestről,
nem beszélhetsz erről
senkinek sem, bárhogy bánt!
Háború van, felbolydult az élet!
Megtörténhet bármi és én féltlek.
Mióta elvesztettük édesanyád,
én vigyáztam rád.
Nem eshet bajod, belepusztulnék,
várd ki a napot
és minden úgy lesz majd, mint rég.
A világ akkor teljes csak,
ha velem vagy!
Ezt soha nem mondtam ki még,
de hiszen úgyis tudtad.
Tőled volt tele élettel a ház.
Rossz lesz nélküled,
de hidd el, mindent átgondoltam,
nincs más megoldás!
A világ akkor teljes csak,
ha velem vagy!
(Gina):
És mégis könnyű szívvel eltaszítasz,
eldobsz, elhagysz!
(Vitay tábornok):
Kell egy biztos hely, hol nem lel senki rád!
(Gina):
Bármit titkolj el, ez nem az igazság!
(Vitay tábornok):
Gina, így is nehéz!
(Gina):
Mondd hát, miért nem beszélsz?!
(Együtt):
Bárcsak értenéd, mi bánt oly rég!
(Gina):
Más vagy mostanában, jól tudom,
hisz láttam minden apróbb változást.
Elvesztettük Anyát,
de mégis volt egy világ,
egy otthon, ami csak ránk várt!
(Vitay tábornok):
Ott, ahova viszlek, minden más lesz,
viseld el, és rólam bárki kérdez,
te nem tudsz semmit, nem beszélsz,
nem hívsz, nem sírsz, nem szólsz.
Nem lesz olyan rossz,
talán csak egy év,
most minden zavaros,
hidd el kell egy biztos rév.
Nézd, drágám ezt a kis holdacskát,
ez tetszik ugye,
kérem hát,
ha nem is látsz,
majd jussak eszedbe.
(Gina):
Én is veszek neked, Apa, valamit emlékbe.
(Vitay tábornok):
Egy hamutartó…
(Gina):
nagy szeretettel…,
(Vitay tábornok):
Bár nem dohányzom…
(Gina):
Viszonzás kell!
(Vitay tábornok):
Így büntetsz hát…
(Gina):
Tőled tanultam ezt Apám,
látod mégis bánt!
(Együtt):
A világ akkor teljes csak, ha velem vagy!
Ezt soha nem mondtam ki még,
de hiszen úgyis tudtad.
Árkod lesz a hely,
Árkod lesz a hely, hol vár a biztonság.
Árkod lesz a hely,
/Árkod és az intézet egy zárt hely,
ahol nem találnak rád
/ahol nincs egy jó barát!
A világ akkor teljes csak,
ha velem vagy,
most mégis el kell válnom tőled,
tudom, bárhogy fájhat.
Árkod lesz a hely,
s bár mindkettőnket bánt,
más lesz holnaptól,
egy új élet vár ránk.
És ha búcsúzni kell,
legyen úgy, indulj el!
Árkod lesz a hely,
ott várok/vársz majd rád/rám!



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala