


| Előadó: | Őrvidék |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kelcz Dávid |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Ropog a fegyver, és bűzben járok.
Akár merre nézek, Halált látok.
A Társaim jajgatnak, már csak félig élnek,
Köszönjük szépen a volt ország-vezetésnek!
Golyót kaptak testükbe, ömlik a vér onnan,
Sokunkért aggódnak odahaza a magyar honban.
Semmit nem tudnak rólunk, élünk, vagy halunk?
Lépésenként Istenhez száll minden szavunk.
Tüzel az ellenség, tüzel a magyar,
Jobb, ha menekül, aki élni akar.
Mi nem futunk, szembe nézünk a tankkal,
Erre minket a becsületünk sarkal.
Télnek kellős közepén járunk,
A hidegtől remeg a lábunk.
Előttünk jön az ellenség,
Hogy testünket eltemessék.
„Jaj! Ez a hang, ez mennyire ellenséges!”
És dübörög felénk a T-34-es.
Töltjük a puskát, és egyre csak töltjük,
A lőszert egy-két szóból el is lőjük!
Repülők az égen, bombákkal felszerelve,
A Magyar Hadsereg Halálra van ítélve.
A sztálini haderő körbe vett minket,
Golyó találja lábam bárhová lépek!
Voronyezs utcái vérünkben úsznak,
Vörös színt adva a temérdek romnak.
Nem jön a német, pedig megígérte nekünk,
E helyett az oroszok kitépik a belünk.
Majd halálra fagyunk, oly zord a tél,
De aki még éber; vérszagban él.
Füstfelhő nyúlik a Don-kanyar egére,
Jelzi, hogy a magyarnak ezennel VÉGE!



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.