|
|
|
Az ördögbe is drágám – visszhangzott zimmer frei szobám.
Kedves tág területem, testi, testületi tetovált őrületem.
Pedáns púlai puliként lihegtem a verőfényes reggelek napfelkeltét, telelihegett luftbalonként libegtettem pályájának cikluskezdési állapotába az izzó napkorongot, gásztájbárteri luszterom koronacsontját.
Kutyaként kurvultam önként, örökös csontként nyalogatva sós kezeimet és sós lábaimat.
Mediterrán mély merengéseim mérges reggelein lestem a tengert, nyugodtan meghódított, magamhoz hódolt hosszú korcsolyapályámat. A tengerem tiszta területem, vaduló vadászösztönöm múlni nem szűnő arasznyi akarata, csodás lubickolás pakolás.
Papolni is szoktam komolyan a tengernek.
A sirályok, rég ismert privát partnereim, csapódtak be hatalmas balkonomon, mint a tengeren.
Először a légben, utána bizonytalan csatornahálózatomon, később teraszomon, majd legvégül síkos ablakomon.
Párafelhőink ilyenkor köptek vastag kockát vasrácsot követelő sötét szemüvegeinkre. Sirály sikítás akarás.
Szemfényvesztés nélküli hígtalan meghívás hamisítás.
A sirályok sorban masíroztak szobasarkaim mitológiai kukoricásaira, a tengerim szétszórt ládahamisítványom morgására.
Csöndesen csöpögtették narancspamacs szakálluk zúzmarafellegét nyoszolyám érintetlen csücsöktükrére, fehérneműim fekete lelkére.
Szótlan megértés eltérítés kacajfarsangötleteink semmi rosszat nem sejtettek énbennem, sem területemen.
Ültünk zimmer frei szobám magánybútor tolakodásában, ásítozva.
Minden másnapos tárgyam tárgytalan katlanszobám koravén gőzállapotában pompázó.
Zimmer frei szobám szalagszépségében szellőztettem a szerszámomat a minap. Nem is vártam a váratlan barátaimat, a sirályokat, kik évezrednyi redőnyeim pedagógusaiként csitították csillapodni nem szűnő tüneményeimet. Először is a jégmelegségben nyilvánult meg nyilvánvaló nyers rakétaröptük, majd a párkányon.
Eleinte jók voltak, de ezután komolytalankodtak. Káromkodtak.
MINDEN ok nélkül minden kedvenc tárgyamat elmozdítottak leendő állásfoglalásaikról, minden létező szobalétet garázdaként kezeltek.
Én valósággal felbaszódtam a szokatlanul undorító modoruktól, és úgy határoztam, hogy jócskán megszopatom a faszommal ezeket a randa hamis barátokat.
Bátor bárdom belétek mártom – mondom.
Kövér kuracom kolbászkomolyságát kondítottam kaján protéziseik párduci párhuzamába.
Barbár bűnösként basztam málészájú mosolyuk mosógépcentrifugáját cifrán cincogó cimbalomcimpámmal.
Merész morbidságú marhanagy marslakómat mártogattam a májukig.
Jégkorszaki jérceként jebáztam jércikéim jajgatását.
Reumáztattam Robinhúdommal ridegen rikácsoló rücskük réveteg beteg rébuszát, bukszáját.
Jelentős teknős-nyúlványomat nyomtam rívó retikülük szájpadláspincéjébe.
Rothadt sánta szájmalom-gerincvelő nyelőcsövükbe kényeztettem kurtának nemigen becézhető hős hurkámat.
Tömör télapómat tukmáltam tágranyílt csörömpölő csőrükbe és orrluk bőrükbe bánatos büntetésként szemlélve szemöldököm szemszögéből.
Szilajul kígyózó szíjaligátoromat gyugtam gyanúsan gyér nyelőcsőgyárpalotájuk portásfülkéjébe, kietlen kemencéjébe.
Szamárbőgető faszom lett a sirálybőgető bosszúálló, mivel a torkukba nyomtam az egész türelmetlen tartalmát.
Hámozatlan hosszikás banánomat bajtársi bájjal baszarintottam bele szájlukaknamezejükbe, pont oda, ahol valahol valamikor szép füttyszó hagyta el az üreget úgy nyolc óra körül.
Kedélyes kövér kukacomat birkóztam bele csöpögő csapként csontos cseppkőbarlangnyi szájnyílásszénakazluka égő gyufaszálként a benzineshordóraktárba rázkódtak.
Miniatűrának nem mondható mamuti motollámat szélmalomharcként motázom meghalt szájpadlásmócsingotok magas szférájába.
Bőszen bájos bárdomat fészkeltem nyálkamirígytónusú szájpadlásuk különböző létrafokozataira, garádics lukuk különböző fokaira.
Gigászi gejzírként göciztem gurgulázó garatukba gonoszul.
Tengeremet göciztem beléjük, és kissé fáradtan leheveredtem melléjük.
Szeptember 30-án ismét a fiataloké lesz a Müpa
Az egyetemi napon a hallgatók bejárhatják az épület rejtett zugait a magyar könnyűzenei élet kiválóságai és a Müpa szakemberei által vezetett ingyenes backstage-túrákon, továbbá minikoncerteken vehetnek részt, és közelebbről is megismerhetik, hogyan működik a kulturális intézmény.
A backstage-túrák egy részén a résztvevőket ismert művészek - Beck Zoltán és Grecsó Krisztián, Co Lee, Fekete Giorgio és Mehringer Marcell - kalauzolják, akik személyes történeteiket és friss müpás élményeiket is megosztják a hallgatókkal.
A túravezető művészek nemcsak mesélnek, hanem hangszerüket is megszólaltatják
Ezáltal a diákok a történetek mellett olyan exkluzív eseményeken is részt vehetnek, mint a Mehringer akusztik, a beck@grecsó, a Co Lee x DOÓR akusztik, valamint a Carson Coma frontembere, Fekete Giorgio minikoncertje.
Mehringer akusztik is lesz
Fotó: Mehringer
A résztvevők bepillanthatnak a kulisszák mögé
A Müpa munkatársai által vezetett tematikus backstage-túrákon oda is betekintést kapnak a hallgatók, ahová a nagyközönség csak ritkán juthat be. A séták során fény derül többek között arra, hogyan népszerűsítik a Müpa évi több mint 1500 programját, szó lesz a különleges színpadtechnikai megoldásokról, kiderül, hogy hány kolléga dolgozik egy előadáson, és hogyan zajlik egy élő koncertközvetítés a Müpa videó- és hangstúdióiban. A résztvevők mindemellett megnézhetik, hogyan próbál például a Fitos Dezső Társulat vagy az Anima Musicae vonósnégyes.
Láthatják a látogatók, hogy hogyan próbál az Anima Musicae vonósnégyes
Fotó: Anima Musicae hivatalos
A leendő közgazdászok és jogászok éppúgy megtalálhatják a kedvükre valót, mint azok, akiket a szcenika, a hangstúdiók világa, vagy éppen a marketing vonz, de azok számára is bőven akadnak inspiráló pillanatok, akik még nem döntöttek a jövőjükről.
Részletek a belépés kapcsán
Az esemény ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, a backstage-sétákra pedig a helyszínen lesz lehetőség jelentkezni. A gördülékeny belépéshez érvényes felsőoktatási diákigazolvány szükséges, és a hallgatókat kísérő oktatók számára szintén nyitottak a programok.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
