|
|
|
Az ördögbe is drágám – visszhangzott zimmer frei szobám.
Kedves tág területem, testi, testületi tetovált őrületem.
Pedáns púlai puliként lihegtem a verőfényes reggelek napfelkeltét, telelihegett luftbalonként libegtettem pályájának cikluskezdési állapotába az izzó napkorongot, gásztájbárteri luszterom koronacsontját.
Kutyaként kurvultam önként, örökös csontként nyalogatva sós kezeimet és sós lábaimat.
Mediterrán mély merengéseim mérges reggelein lestem a tengert, nyugodtan meghódított, magamhoz hódolt hosszú korcsolyapályámat. A tengerem tiszta területem, vaduló vadászösztönöm múlni nem szűnő arasznyi akarata, csodás lubickolás pakolás.
Papolni is szoktam komolyan a tengernek.
A sirályok, rég ismert privát partnereim, csapódtak be hatalmas balkonomon, mint a tengeren.
Először a légben, utána bizonytalan csatornahálózatomon, később teraszomon, majd legvégül síkos ablakomon.
Párafelhőink ilyenkor köptek vastag kockát vasrácsot követelő sötét szemüvegeinkre. Sirály sikítás akarás.
Szemfényvesztés nélküli hígtalan meghívás hamisítás.
A sirályok sorban masíroztak szobasarkaim mitológiai kukoricásaira, a tengerim szétszórt ládahamisítványom morgására.
Csöndesen csöpögtették narancspamacs szakálluk zúzmarafellegét nyoszolyám érintetlen csücsöktükrére, fehérneműim fekete lelkére.
Szótlan megértés eltérítés kacajfarsangötleteink semmi rosszat nem sejtettek énbennem, sem területemen.
Ültünk zimmer frei szobám magánybútor tolakodásában, ásítozva.
Minden másnapos tárgyam tárgytalan katlanszobám koravén gőzállapotában pompázó.
Zimmer frei szobám szalagszépségében szellőztettem a szerszámomat a minap. Nem is vártam a váratlan barátaimat, a sirályokat, kik évezrednyi redőnyeim pedagógusaiként csitították csillapodni nem szűnő tüneményeimet. Először is a jégmelegségben nyilvánult meg nyilvánvaló nyers rakétaröptük, majd a párkányon.
Eleinte jók voltak, de ezután komolytalankodtak. Káromkodtak.
MINDEN ok nélkül minden kedvenc tárgyamat elmozdítottak leendő állásfoglalásaikról, minden létező szobalétet garázdaként kezeltek.
Én valósággal felbaszódtam a szokatlanul undorító modoruktól, és úgy határoztam, hogy jócskán megszopatom a faszommal ezeket a randa hamis barátokat.
Bátor bárdom belétek mártom – mondom.
Kövér kuracom kolbászkomolyságát kondítottam kaján protéziseik párduci párhuzamába.
Barbár bűnösként basztam málészájú mosolyuk mosógépcentrifugáját cifrán cincogó cimbalomcimpámmal.
Merész morbidságú marhanagy marslakómat mártogattam a májukig.
Jégkorszaki jérceként jebáztam jércikéim jajgatását.
Reumáztattam Robinhúdommal ridegen rikácsoló rücskük réveteg beteg rébuszát, bukszáját.
Jelentős teknős-nyúlványomat nyomtam rívó retikülük szájpadláspincéjébe.
Rothadt sánta szájmalom-gerincvelő nyelőcsövükbe kényeztettem kurtának nemigen becézhető hős hurkámat.
Tömör télapómat tukmáltam tágranyílt csörömpölő csőrükbe és orrluk bőrükbe bánatos büntetésként szemlélve szemöldököm szemszögéből.
Szilajul kígyózó szíjaligátoromat gyugtam gyanúsan gyér nyelőcsőgyárpalotájuk portásfülkéjébe, kietlen kemencéjébe.
Szamárbőgető faszom lett a sirálybőgető bosszúálló, mivel a torkukba nyomtam az egész türelmetlen tartalmát.
Hámozatlan hosszikás banánomat bajtársi bájjal baszarintottam bele szájlukaknamezejükbe, pont oda, ahol valahol valamikor szép füttyszó hagyta el az üreget úgy nyolc óra körül.
Kedélyes kövér kukacomat birkóztam bele csöpögő csapként csontos cseppkőbarlangnyi szájnyílásszénakazluka égő gyufaszálként a benzineshordóraktárba rázkódtak.
Miniatűrának nem mondható mamuti motollámat szélmalomharcként motázom meghalt szájpadlásmócsingotok magas szférájába.
Bőszen bájos bárdomat fészkeltem nyálkamirígytónusú szájpadlásuk különböző létrafokozataira, garádics lukuk különböző fokaira.
Gigászi gejzírként göciztem gurgulázó garatukba gonoszul.
Tengeremet göciztem beléjük, és kissé fáradtan leheveredtem melléjük.
Az idei év legizgalmasabb zenei eseményeiként két férfi operapop csapat, az Il Divo és az Il Volo is fellép Budapesten
Az Il Volo november 14-én az MVM Dome-ban, az Il Divo pár hónappal hamarabb, június 25-én szintén ugyanott. A két együttes annyira hasonlít egymásra, hogy könnyű összetéveszteni őket. Ugyanazt a zenei műfajt képviselik, hasonló nevük van, lenyűgöző férfi harmóniákat és nemzetközi stílust mutatnak be. Azonban jelentős különbségek is vannak köztük.
Az Il Divo a popera műfajban a klasszikus operai drámaiságot és érzelmi mélységet hangsúlyozza
Fotó: Il Divo
Tobzódhatnak idén a popera rajongók, hisz két nagy kedvenc, a műfaj két legnagyobb képviselője is fellép Budapesten
Köztük sok a hasonlóság, így a forma, a műfaj, mi több, mindketten szerepeltek az "American Idol" műsorban, és jó kapcsolatot ápolnak Barbra Streisanddal is.
Bár minkét csapat neve hasonlóan cseng, jelentésükben nagyban különböznek. Míg az Il Divo név jelentése "isteni előadó" vagy "a díva férfi megfelelője", addig olaszul az "Il Volo" jelentése "a repülés". A két név utalhat arra, hogy az Il Divo hangjai érettebbek, az Il Volo inkább fiatalos lendületet és frissességet hoz a műfajba. Különbség a két együttes közt az énekesek nemzetiségében is van.
Az Il Volo tagjai mind olasz fiatalok: Gianluca Ginoble (bariton), Piero Barone és Ignazio Boschetto (tenorok), akik a popera műfajának egyik legkiemelkedőbb képviselői, és a Három Tenor örökségét viszik tovább.
Az Il Volo fiatalos lendületet és frissességet hoz a műfajba
Fotó: Il Volo
Az Il Divo egy Egyesült Királyságból származó énekegyüttes, azonban különböző nemzetiségű tagokból áll: egy svájci, egy francia és két Egyesült Államokból származó énekes alkotja a formációt, egyikük Steven LaBrie, aki a korábbi oszlopos tag, Carlos Marín tragikus halálát követően vált a csapat népszerű baritonjává.
Stílusukban az Il Volo inkább a klasszikus operai hagyományokat modern popos köntösbe bújtatja, fiatalos lendülettel és könnyed crossover stílussal.
Az Il Volo muzsikáját itt tudod meghallgatni.
Ők a klasszikus és a pop zene finom, ízléses keverékét adják, a crossover műfaj egyik legkiemelkedőbb képviselőjeként. Míg az Il Divo a popera műfajban a klasszikus operai drámaiságot és érzelmi mélységet hangsúlyozza, érettebb vokális előadásmóddal.
Az Il Divo hangzása tehát inkább a nagyszabású, érzelmes operai előadásmódot ötvözi a popzene elemeivel, így a klasszikus zene és a pop közötti határokat egyensúlyozza.
Hallgass bele az Il Divo zenéjébe itt.
Ha ezek után is még akadnak kérdések, a legjobb, ha mindkét koncertet megtekintjük idén Budapesten, mert az megkérdőjelezhetetlen, hogy az Il Divo és az Il Volo népszerűsége is az egekben szárnyal, és felejthetetlen élményt nyújtanak mindketten. Június 25-én az Il Divo, november 14-én pedig az Il Volo, mindketten az MVM Dome-ban.
Fotók: koncertpromo.hu
