|
|
|
Mikor a hajónk elindult a korallok felé
nem szólt senki, hogy ne köpjek elé,
pedig a babona szerint az rosszat hoz
nem tudtam mi kell egy ilyen kalandhoz,
talán pia, meg dzsó, meg albatrosz
de egyik sem volt a hajón, csak Juci(Laci) meg én.
Mondtam ,Jucci ... (Lacci),
gyorsan gyere már,
nézd a delfint elvitte egy nagy sirály,
kár, mert a vízben szinte biztos, hogy boldogabb volt.
Utánuk kéne repülni, azt mondom
te meg azt, hogy ne legyen az én gondom
a természet rendjébe beleszólni, jaj nem szabad.
/De hiszen ezt teszik úgyis az emberek,
ne mondd már, hogy csak nekem nem lehet
utánuk repülök én is, ha mondom
beszélgetésünk elakadt ezen a ponton./
Dacosan szeltük hát tovább a habokat
elénekeltem a kedvenc dalomat
ekkor az ég még szép élénk kék volt.
-Később-
Naívan néztük a gyűlő felleget
nem hittük volna, hogy ez minket fenyeget,
fóliás szendvicset ettünk, mit anyád csomagolt.
/Ekkor megérkezett fölénk a nagy vihar
Mondtam Lacinak, nyugi van, semmi baj,
csobbantunk egyet a háborgó tengerbe
levegőt szívtam tüdőmbe s a fejembe,
elúsztunk szépen a korallok felé
leharaptuk egy élesfogú cápa hülye fejét
elértük végre a zátonyok világát
ahol éppen a national geographic egyik kiküldött forgatócsoportja lubickolt/
Mondtuk, hála ég!-de ők nem értették meg
hoztak inkább egy tengeri menyétet
mi nekiestünk egyből, hogy lakjunk jól.
A kamerás minket egyre csak filmezett
A tengeri menyét viszont nem volt filézett
felakadt szemünkben a szálka halkan így szólt:
/Tanuld meg végre, te nyavalyás kétlábú
az ördög villásfarka csak kétágú
az egyik ágával téged bököget
másikra szurkálja halloween tököket,
velem meg mondat ilyen eszelős sorokat,
hát eredj vissza és csináld a dolgodat./
Azóta bámuljuk mindig habokat
pálmát eszünk és böfögünk nagyokat
kirajzolódott szépen az ábra
hogy a világ igazából csak egy kanyargó zebra
ahol a gyalogos a tilosba gyalogol
a csengős kutya mind a nyomunkban lohol
reszket, hogy nehogy a kamion elé lépjünk
ami épp felbálázva viszi el a lelkünk.
jóó-jóó-...
(a capella:)
Tudok még néhány ilyen ritmusos sorokat,
például :
rövidet ne igyál, csak szopogasd a borokat
vagy:
hozsanna néked, minden behemót testvér
illetve:
nehogy felboríts, hogyha netán nekem esnél..
-ez tetszik!
/nehogy felboríts, hogyha netán nekem esnél..
(jojj,-jó-ó-ó)
nehogy felboríts, hogyha netán nekem esnél../
Falusi Mariann és Lang Györgyi közreműködésével együtt megjelent Kulka János dala egyben a hamarosan debütáló ’Pálmaszív’ kiadványának második előfutára. A „20 éves tea” egy meghitt videó etűd kíséretében érkezik.
Kulka János színművész személyes hangvételű, ’Pálmaszív’ című, október 7-én megjelenő lemezéről hallható a következő felvezető szerzemény, amely igazán jól dukál a hirtelen jött szeptemberi hideghez és az induló teázós időszakhoz.
Tariska Szabolcs szövegíró múltba merengő-révedező, hangulatos éjszakai szövegéhez Tövisházi Ambrus az ötvenes-hatvanas éveket és a doowop zenei stílust megidéző zenéje társul. A színész egy éjjeli látogatásról énekel, miközben egy füstös cumbiát hallgat - utóbbi egy kolumbiai tánczene megnevezése.
A téma és a zeneszám érdekessége, hogy
a címben szereplő, forró nedű valóban létezik, és a szerzők is nagy rajongói a földes aromájú, kínai öreg teáknak, melyeket a fogyasztás előtt lepréselve évekre földbe ásnak - innen származik a szövegben szereplő húsz év.
A steel gitár által hawaii hangulatot idéző sanzonban pár sor erejéig János személyes jó barátai, Lang Györgyi és Falusi Mariann is beszállt
a hármast márciusban egy Kongresszusi Központban megtartott megindító koncerten láthattuk legutoljára élőben, most pedig a „20 éves tea” felvételében is visszaköszönnek.
Fotók: Kulka János/Magneoton hivatalos
