|
|
|
|
|
| Előadó: | Kormorán |
|---|---|
| Album: | Szkafander |
| Megjelenés: | 2004 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Hernádi Gyula |
|
Koltay Gergely |
|
| Kiadó: | KG STÚDIÓ Bt. |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Volt egyszer egy tudós, aki a föld középpontját
kutatta. Készített egy szerkezetet, amely le tudott
jutni egészen a föld magjáig. Csináltak neki egy
olyan hőálló szkafandert is, amelynek nem ártott
a sokezer fokos folyékony tűz.
Leereszkedett a füstölgő kőzetek között a mélybe.
Legnagyobb csodálkozására ember formájú
élőlényeket talált a tüzes tengerben.
Tűz volt a testük, csodálatosan szépek voltak.
Meglátott ott, a tenger mélyén egy gyönyörű
lángoló lányt. Beleszeretett.
A lány is állandóan ott úszkált körülötte,
ő is beleszeretett a tudósba. Imádták egymást,
de nem nyúlhattak egymáshoz, hisz a tudós
azonnal hamuvá égett volna, ha kilép szkafanderéből.
Eljött az idő, amikor a tudósnak vissza kellett jönnie
a föld felszínére. Jelbeszédük segítségével elmondta
a lánynak a szomorú hírt.
A lány nem nyugodott bele a válásba, ő is készíttetett
magának nagyon gyorsan egy szkafandert.
Ez másféle volt, mint szerelmese védőburka,
ez a fagy ellen védett.
Amikor a tudós feljött a föld felszínére, vele jött a lány is.
De hiába jött, a tragikus akadály nem szűnt meg.
Ahogy a tudós odalent, úgy nem vehette le szkafanderét
a lány idefönt, hisz rögtön megfagyott volna.
Nézték egymást, imádták egymást, reménytelenül.
Aztán egy szép napon a tudós nem bírta tovább.
Széttörte a lány szkafanderét, és megölelte a
gyönyörű tüzes testet. Abban a pillanatban marék
hamu lett belőle a lány tenyerében, a lány pedig
kőszoborrá fagyott.
Ott áll ma is a szobor Angliában, a tenger partján.
A hamu nem mozdul el a szobor tenyeréről.
Akkor se, ha fúj a szél.
Hosszú idő után újra összeállt Diaz és Mentha: megjelent a Méreg, a duó friss dala, amely a 2010-es években megismert közös munkák (Nélküled, A part) után új fejezetet nyit a történetükben.
A Méreg az elmúlt évek megpróbáltatásaira, belső vívódásaira reflektál: ugyanakkor nem csak a veszteségekről szól, hanem arról az állapotról, amikor az ember azt érzi, hogy nincs a jó úton, de ezt még magának sem meri bevallani. A belső én ilyenkor szinte ordít, hogy valami nem oké, de ezt sokszor nem halljuk meg - a refrén is erre a felismerésre reflektál.
„Sokszor vannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senki nem ért meg minket, pedig jó lenne, ha valaki mélyre látna és meglátná, mi a bajunk. Közben ezeknek a dolgoknak a nagy részét végül magunkban kell helyretennünk”
- meséli a dalról Diaz. A Méreg hangulatában melankolikus és mély, ugyanakkor fontos volt, hogy reményt is adjon: „Szerettem volna, ha azt éreznék az emberek, hogy nincsenek egyedül.”
A zene és a szöveg megírásán túl a videoklip is teljes egészében self made módon készült. A Kanári-szigeteken, Tenerifén forgatott anyagról Mentha így mesélt: „Ez egy régi történet köztünk Diazzal, mindig ott volt a levegőben, hogy egyszer újra csinálunk valamit. Most jött el az ideje”. A videót stáb nélkül forgatták le, minden külső segítség nélkül, ami tudatos döntés volt: "A videót teljes egészében mi készítettük - gyakorlatilag én forgattam az anyagot, stáb nélkül. Itthon nem találtunk olyan helyszínt, ami azt éreztük, hogy passzolt volna a dal hangulatához. Az óceán, a fekete homokos tengerpart és a Teide látványa viszont mind erősen rezonált a Méreg világával” - teszi hozzá.
A Diaz-Mentha együttműködés nem érinti sem a Wellhello, sem a Hősök működését: mindkét formáció továbbra is aktív, a Méreg egy különálló projekt eredménye.
Fotó: DiazMentha
