


| Előadó: | Mark |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Scoggin James Houston |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

/Mark és Alexandra/
nananana
nananana jeee
Dal ami te vagy és én
na na na na na oh na na nana je
Dal ami te vagy és én
Tudnám milyen ez a remek(fura érzés)
Amikor ide ide lép(hozzám ide lép)
Mért pont most súgok szavakat
Még nem súgtam(nem súgtam)
Mindig jól vigyáztam(túl jól)
Te ott vagy már a dallamban
mit ma is tőled hallottam
Mi tegnap még(tegnap még)tán másról szólt
De érzem jön felém
óóh és végre miénk
én hittem hogy van ilyen hallgassd meg ma velem jeee
így ez a mi dalunk már
a zene vagy tenekem engedd hogy így legyen(így)
így ez a mi dalunk már
van hogy csak gondolok rád
jee
túl nehéz bírni tovább(nem is kell)
hidd csak el(hisz itt vagy ha kell)
jobb,közel szól a dal óóóh jeee
na na na na oh jee
na na na na oh jee jee
így ez a mi dalunk már
na na na na oh jee
na na na na oh jee jee
így ez a mi dalunk már
én hittem hogy van ilyen
halgassd meg ma velem(van ilyen)
(gyere még velem)óóh
így ez a mi dalunk már
óóóh a zene vagy te nekem
engedd hogy így legyen
így ez a mi dalunk már
na na na na na óóóh jeee
na na na na na óóóh jeee
na na na na
így ez a mi dalunk már
jee



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala