Előadó: | ZöldÖvezet |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Csababá H.J. Mester |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Körk’:
Magyar nyelven hadarok, kavarok, akár a haverok maradok,
A keleti peremen haladok, szaladok, rengeteg rímmel aratok,
Itt az új generáció, formáció, szem előtt lebegő perspektíva,
Haladó gondolat, utakat mutat, véget nem érő tapasztalatokra
Támaszkodva, megalapozva, szanaszét szórva országszerte,
A Zöldövezettel előretörve nagy mélységből a felszínre
Csababá:
A felszínen vagyunk, a mélyben kutatunk,
Lírai kőfejtők, rímekben utazunk,
Felszakad a vélemény, felcsendül a dallam,
Ülnek a rímek, remélem hatnak az agyban,
Ha érted, amit mondok, beszéled a nyelvet,
Bírod a hagyományt, min tudós lett a nemzet,
Őrizd meg és ápold, magas szinten műveld,
Mint biztos kezű művész a bőrrel és a tűvel
H.J. Mester::
Konzervatív emberek, konzervatív nézetekkel,
Megakasztják a gépezetet túlhajszolt téveszmékkel,
Erőltetett igazság sovány vigasz
Ha ezt tartod a szemed előtt, veled az élet kibasz
Mert egyetlen szó néha sokkal többet ér,
Mit nem cserélnék el soha semmiért,
20-05 egy újabb évszám,
Egy fokkal feljebb léptünk a minőségi létrán,
A magyar nyelv szépsége, ösztönöz szövegelése,
Ha másra nem is, büszke vagyok erre a képességre
A szavak, a mondatok, mint sötétből fényes alakok,
A betűk, a rímek, én ezekkel aratok
Refrén:
EGY NEMZET, EGY SZÍV, EGY ÉRZÉS, EGY KÍN,
EGY MONDAT, EGY SZÓ, EGY KÉRDÉS, EGY RÍM
Csababá:
Nem maradt másunk, mi az ami közös,
Túl sok az érdek, és mindegyik önös,
De van még valami, ami még egy,
A keret, amit használok, magyar a nyelv,
Induljunk ki ebből, legyen közös a cél,
Egy legyen az irány, és egy legyen a kép,
Ami felé tartunk, amiért küzdünk,
Az első vonalban harcolj te is köztünk
Körk’:
Ritmikusan haladunk a sötét erdő mélye fele,
Bevilágítva az ismeretlent lazán törünk csak előre
Legelőre találtunk, a hip-hop mezején kajáltunk,
Kifejezve ezáltal szól építő jellegű bírálatunk
Kritikáink nem aláznak, sokan mégis beparáznak,
Felfogásunk szó a szájnak, beleférnek, nem bántanak
Kéz a kézben vezethetlek, testedet most elengeded,
Kikapcsol a stresszenzor, ha figyeled a menetemet,
Megérint a zene, figyeld, itt van végre a bal keze
A keleti térség igazi hangja előtted, hát gyere vele
Jól hallottad igen, igen, keleten zajlik az életem,
Bárki bármit gondol rólunk, hallgasd itt a véleményem
H.J. Mester:
Hallgasd meg a véleményt, halld meg a hangot,
Amikor a mikrofont a kezemben tartom,
Hozzád, hozzátok, mi mindenkihez szólunk,
Ha tetszenek a rímeink, dicsérd meg a tollunk,
Összetartás, ez a lényeg, együtt a csapat,
Feneketlen szótengerünk soha el nem apad,
Így erősödik egyre a földalatti brigád,
Mindenki egyért, egy mindenkiért kiáll,
Egy a cél, egy a vér, egy a kéz, egy a száj,
Egy a szó, egy a lét, egy a tét, hát ez a kép
Refrén:
EGY NEMZET, EGY SZÍV, EGY ÉRZÉS, EGY KÍN,
EGY MONDAT, EGY SZÓ, EGY KÉRDÉS, EGY RÍM
Életének 84. évében elhunyt Tamás László, az Echo együttes egyik alapítója, dobosa és dalszövegírója.
Tamás Lászlót augusztus 9-én, szombaton érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Tamás László 1941-ben Nagykanizsán született, ahol már gimnazista korában elkezdte zenei karrierjét. Az Echo együttest 1962 elején a gépészmérnöki egyetemi karon tanuló hallgatótársaival, Markó Józseffel és Szilvássy Zsolttal együtt alapította. Kezdetben kizárólag zenekari számokat játszottak, majd Pósa Ernő, később Varannai István is csatlakozott a zenekarhoz énekesként.
Az Echo együttes igazán sikeres felállása 1966-ban jött létre, ekkor született meg a legtöbb Echo-dal, amelyekben Varannai István zeneszerzőként, Tamás László szövegíróként működött közre.
Az Echo az egyetemi Gépészklub mellett rendszeresen fellépett a Kapás utcai Táncklubban, valamint az Országház étteremben.
Legismertebb számuk a Gondolsz-e majd rám?, amelynek szövegét Tamás László, zenéjét Varannai István írta. A Hanglemezgyár 1967 őszén adta ki a dalt, amely szinte azonnal a slágerlisták élére került és idővel igazi örökzölddé vált Magyarországon és a környező országokban egyaránt.
Az együttes romániai vendégszereplésén a román hanglemezgyár is felvett és kiadott egy négyszámos kislemezt, amelyen szintén szerepelt a Gondolsz-e majd rám? című szám.
Tamás László életének nagy szenvedélye a zene volt, amely mellett sikeres gépészmérnöki karriert is befutott.