|
|
|
| Előadó: | Etnograd |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Eőry Tamás Marosi Zoltán |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Messze a balkán, a Dinári-hegység,
Messze az Adria,,
Réghóta nincsen jugoszláv egység,
Lehet nem is volt soha,
Elég egy ember, egy homályos eszme,
A tömeg már ölni kész,
Mindenre ráront
Mintha meg volna veszve,
Értelmetlen az egész!
refr.:
Az, ami történt nem olyan régen,
Mára már történelem,
Hogyha van Isten csak arra kérem,
Ne legyen többé ilyen,
Lenn a Balkánon sohasem jártam,
Nem lakik ott rokonom,
A háborút is csak tévében láttam,
De gyűlölködik a szomszédom,
Ő azt mondja horvát, én szerb vagyok,
Elenségként tekint rám,
Sohasem bántottuk,
Rosszat se szóltunk,
se én se az apám,
refr.:
Az, ami történt nem olyan régen,
Mára már történelem,
Hogyha van Isten csak arra kérem,
Ne legyen többé ilyen,
Anyám rác, apám sváb,
Én nem tudom, mi vagyok,
Századok óta vegyül a vér,
Ezek vagyunk mi magyarok,
Nemzetiségi nemzeti hősök,
Hadd ne soroljam fel,
Keresd a gyökered,
Mielőtt úgy érzed,
Valakit gyűlölnöd kell.
refr.:
Az, ami történt nem olyan régen,
Mára már történelem,
Hogyha van Isten csak arra kérem,
Ne legyen többé ilyen,
Az, ami történt nem olyan régen,
Mára már történelem,
Hogyha van Isten csak arra kérem,
Ne legyen többé ilyen,
Az, ami történt nem olyan régen,
Mára már történelem,
Hogyha van Isten csak arra kérem,
Ne legyen többé ilyen,
Az, ami történt nem olyan régen,
Mára már történelem,
Hogyha van Isten csak arra kérem,
Ne legyen többé ilyen,
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
