|
|
|
| Előadó: | Oláh Ibolya |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bródy János |
|
Illés Lajos |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Pop |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
Volt egyszer egy lány
aki nem volt elégedett.
Igen, volt egyszer egy fekete lány,
mindig újat keresett.
Talán kevés volt a fény,
de semmit nem talált.
Miért figyelt volna fel,
a közömbös világ.
S egyszer ráesett egy fénysugár,
és a lány azóta színpadon áll.
És énekel a rohanó világról,
a városba került vidéki lányról,
és boldog lesz talán.
És énekel a kiábrándultságról,
az alkohol csalóka mámoráról,
és boldog lesz talán.
Volt egyszer egy lány,
aki néha sírva fakadt.
Igen, volt egyszer egy fekete lány,
nem tudom, hogy mit is akart.
Talán átölelni mindent,
mindent, ami szép.
Talán megmutatni azt,
hogy nem hiába él.
S egyszer ráesett egy fénysugár,
és a lány azóta színpadon áll.
És énekel az ezüst színű tóról.
A kételkedő, hajnali lányról,
és boldog lesz talán.
És énekel a néma szerelemről.
A lassuló, és gyorsuló időről,
és boldog lesz talán.
És énekel, ha elborult az ég.
A messzi útra tévedt kedvesért,
és boldog lesz talán.
És énekel, ha fel kelt a nap reggel.
Ha váratlanul jó barátja jött el, ki újra rá talál.
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
