|
|
|
Strófa
Mi vagyunk a buták, álljunk az okosok köré,
Hogy ne lássuk a valót, karót szúrunk szemünk közé.
Néha hiszek benned a tisztán látás távol álljon tőlem,
Mert én megszokom a rosszat, amíg a jó pihen a temetőben! (Áááh)
Nincs tovább, miért kell téged elviselni?
A bélyeget viselni kell, minden sebem fog viszketni!
A hibáim a sírba visznek, a hibáid a sírba visznek,
A sínre kötnek, a magam fajták semmiben nem hisznek,
Mert ha szeretek szállok, mert a szeretet záloga a boldog lété,
Ha nincsen tárt karokkal vár egy árok!
Vezetsz engem vak hősként, vezetsz mint egy vakot,
Mégis ha túl magas a fal, neked kell tartanom a bakot,
Nekem nem adtál semmit, miért éljek veled még egy napot?
Megint elmész, de én maradok, te meg többet vissza nem jösz,
Mikor integettem nem láttál, stabilan állok, mégis ellöksz!
Köszöntem, nem hallottad, tudom ez is az én hibám,
Tudom, az a valóság, de régebben azt hittem, csak délibáb!
Most már nem hiszek benned, most már nem hiszek benne!
Most már nem vagyok jó nektek, nekik, neked, és magamnak sem felelek meg!
Miattatok változok napról-napra több bennem a gyűlölet,
Nagyobb az ártatlanok büntetése...Halk az Ördög tüntetése,
az Isten küldetése, hogy nézze hogyan dőlünk bele a késbe!
Csak egy éj, csak egy nap, mit kérek tőled utoljára!
Ha megadod jó, ha nem, ugyanúgy végzek magammal!
Ha megadod jó, ha nem, ugyanúgy végzek magammal!
Refr.
Csak még egy nap, még egy éj, még egy éj, még egy nap,
De snassz a fény!A magamfajta agy semmit se kap,
Te már nem vársz, én várnék, nem szállnék tovább,
csak még súgnék egy szót, de már nem várok csodát. (2x)
Strófa
Szád lett szemed,
ne szánd meg feled.
Elszánt légy, mindenek felett, az egek alatt el ne feledd,
Ki tartott meg, kinek adtad sorsod jászolát, ami olyan, mint egy gyerek, aki még csak először lát mászókát, de már jár!
ha jár,fut könnyen átlépked másokon , kik járni tanították, nézik, hogy fordul el száz fokon,
Már a vászon is átszakadt, mindenki rászokott a rosszra!
Egy betűt sem olvastál, mikor a könyvet végiglapoztad!
De remélek, pedig nem élek, csak vagyok.
Sokan mondják, hogy ez nem élet,egy furcsa szemlélet, mit hagyok.
Nem értitek meg elmémet, pedig ti vagytok a vakok!
De fáradok, a nap alatt tán szénné száradok, mert nem véditek váratok, de támadjátok váramat!
Nem számít egy áramlat, nem számít hogy mi változik, nem számítok neked, nem számít az, ki nekem tartozik!
Világ, te sem számítasz, de bájitallal kábítasz, mert rájöttél, hogy áruló vagyok a zsoldosok között.
Mert érezte páncélod kardom, mi neki ütközött,
Egyikőnk közül valakinek veszíteni kell!
Ha én lennék az, kérlek a sírom ne feszítsd fel!
Refr.
Csak még egy nap, még egy éj, még egy éj, még egy nap,
De snassz a fény! A magamfajta agy semmit se kap,
Te már nem vársz, én várnék, nem szállnék tovább,
csak még súgnék egy szót, de már nem várok csodát. (4x)
Több mint 500, a létminimum alatt élő magyar előadóművész megélhetéséhez nyújtott segítséget az Előadóművészi Jogvédő Iroda 2025 első felében.
Havi nyugdíj-kiegészítő támogatást 267 olyan elismert előadóművész kapott, akik alacsony nyugdíjuk mellé semmilyen más juttatásban nem részesülnek, 166 rászorult pedig egyszeri segélyhez jutott. Az átlagos támogatási összeg 130 ezer forint volt.
Idős korukban a rangos előadóművészek különböző művészeti ágakban eltérő mértékben kerülhetnek nehéz anyagi helyzetbe. Ebből a szempontból talán a könnyűzene világa a legmostohább, ahol egyik pillanatról a másikra el lehet veszíteni a népszerűséget és azzal együtt a jövedelem nagy részét.
A könnyűzenészek körében a mai napig nehéz elültetni az időskori öngondoskodásra való felkészülés gondolatát.
Akik aktív életük során nem kaptak magas állami, szakmai kitüntetést, előfordul, hogy nehéz öregkornak néznek elébe. Rajtuk segít az EJI azzal, hogy a szolidaritás jegyében egyszeri támogatást, vagy rendszeresen nyugdíj-kiegészítést nyújtanak számukra.
A juttatás fedezetét a jogdíjak révén maguk a művészek termelik meg. A támogatásért bármely előadóművész folyamodhat, aki megfelel a feltételeknek.
Az összegről a kérelem alapján a Jogdíjbizottságok javaslatára az EJI elnöksége dönt
A nyugdíj-kiegészítés havi összegét az EJI a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 35-200 százalékában, különös méltánylást igénylő esetben legfeljebb annak 300 százalékában határozta meg.
A létminimum alatt élő művészek állami nyugdíját akár meg is duplázhatja ez a kiegészítő járadék.
Fotó: illusztráció/Freepik
