|
|
|
| Előadó: | Fluor Filigran |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Fluor Filigran Karácson Tamás Komjáti ádám |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Egy-egy pillanat, egy kép, miért bármit megtennék
Visszarepülnék a múltba, darabokra szakadnék
Molekulákra hasadnék, csak hogy láthassam a lelked
A nappalt, az éjt, a Nagy falat, a hat milliárd embert
Mint homokszemek közt a gyémánt, feltűnök a zajban
Egy forró vihar felkap, folyadék a sivatagban
Kiszáradt lelkem táplálja száz fáraó álma
Beteljesülő jóslat, az élet nagy csodája
Mindenki várja, mikor válik arannyá a trágya
Félbetépett vágyak, angyalok levágott szárnya
Szállna magasabbra, előre, repülne, feltörne
Reménytelen az élete mert eltűnik a ködbe'
Kitaszítva, fellökve... Üt a szó mint Koko ökle
Ha nem megy még a repülés, kapaszkodj a felhőkbe
Rímfegyverem újratöltve, vigyázz felriadsz a hangjától
Kezemben az alma, megvilágosulsz a magvától
refr.(2x):
Egy-egy pillanat, egy kép, miért bármit megtennék
Visszarepülnék a múltba, darabokra szakadnék
Molekulákra hasadnék, csak hogy láthassam a lelked
A nappalt, az éjt, a Nagy falat, a hat milliárd embert
Homályos élmények, régmúlt idők hangja hívogat némán
Füstbecsavart emlékek közt, meggyújtott gyeptéglám
Visz majd új dimenziókba, hol a jó is számít néha
Mindenki hirtelen akar nagy lenni, hát ez itt a probléma
Szartengerrel szemben úszva szív ki rövidebbet húzza
Belefulladsz te is, magával vonz majd a súlya
Nagy becsületkódex nyitva, te vagy a saját sorsod foglya
A túlvilág, a jelen, mennyország vagy poklok pokla
Piros szemű angyaloknak dallamától bekábulva
Rájössz milyen az élet, változik a szemlélet módja
Szóról szóra, képről képre, változások évről évre
Mc-k harcuk során jutnak fel, menetelnek az égbe
Mount Everest tetejére, az utamnak elejére
Jutva Fluoridos védelemmel hatok az elmédre
Jóra, szépre visszatérve lehet undorodsz a fajtámtól
Elítélhet bárki, de én eltérek a szabványtól
refr. 2x
Egy-egy pillanat, egy kép, miért bármit megtennék
Visszarepülnék a múltba, darabokra szakadnék
Molekulákra hasadnék, csak hogy láthassam a lelked
A nappalt, az éjt, a Nagy falat, a hat milliárd embert
Az évek ahogy múlnak, nagy remények elpusztulnak
Mire rájössz mi a lényeg a szabályok megújulnak
Hátba szúrnak, széttaposnak, soha ne hidd magad okosnak
Tiszteld az ellenséged, magadat vesd alá a sorsnak
Mikor a kék fények villognak, zöld éjszakák vége közelít
A hajnal első zápora majd elmossa az álmaid
A lelkesedés alábbhagy, a cselekvésnek vége
A pillanat mit átélsz, csak a jövőnek emléke
Mi tükrözi az életet, a halált és a múltat
Minden tag egy történettel bővíti az utat
Vedd csak fel a bőgatyádat, építs a szarból egy nagy várat
Földalatti mozgalom helyett csak bábeli varázslat
Mire nincsen magyarázat, csak szégyen és gyalázat
Ide jutott Pannónia, miért tépem a számat???
Te csak pöcköld a fikádat, kiderül gyenge elméd titka
Ha eltűnök, s nem hallasz, emlékezz majd szavaimra!!
refr. (2x)
Egy-egy pillanat, egy kép, miért bármit megtennék
Visszarepülnék a múltba, darabokra szakadnék
Molekulákra hasadnék, csak hogy láthassam a lelked
A nappalt, az éjt, a Nagy falat, a hat milliárd embert
A Túl mélyebb, súlyosabb felhangja után a Veskó jóval könnyedebb, vidámabb hangulatot hoz: egy egykori Wesselényi utcai lakás világát idézi meg, amely legendás buliközpontként üzemelt.
Kétszáz házibuli egy éve alatt? Inspiráló közeg volt
- Egy év alatt nagyjából kétszáz házibuli volt. A fél város tudta a kapukódomat, és egy idő után már nem is kellett hívni senkit. Jöttek maguktól. Imádtam. De annak is örülök, hogy a csúcson abbahagytuk. Annak meg pláne, hogy túléltük - mesélte Agócs Márton a Wesselényi utcai lakásról.
A Veskó megszületése is hasonlóan spontán volt, mint maga a korszak, amit megidéz: egy születésnapi hétvégén, Pécsen pattant ki belőlük az ötlet.
- A Veskó refrénje volt az egyik vázlat, és ez annyira megtetszett Bakának – leginkább azért, mert vidám –, hogy reggelre dal lett belőle. A szöveg, a zene, a szerkezet pár óra alatt kigurult. Tényleg igazi ajándék - fogalmazott a zenész.
A dal refrénjének kulcsa egyszerű, de őszinte
- Szeretlek! Mármint ennyit jelent a refrén. A kísérlet lényege az volt, hogy le lehet-e írni ezt a mondatot nem, vagy legalább kevésbé közhelyesen egy dalszövegben. Remélem, sikerült! - fűzte hozzá Agócs Márton.
A dalt itt tudod meghallgatni.
A Veskó klipje a Dugattyúsban forgott egy éjszakán és egy délelőttön át
Stílszerűen ott, ahol a zenekarhoz és a dalhoz méltó módon csak egyetlen koncepció uralkodhatott: buli, bulizás. A dal és a klip a zenekar hamarosan megjelenő nagylemezének újabb előfutára, amelyet december 6-án az Akvárium Klubban mutat be élőben az Artúr Rambo.
