|
|
|
gondolkodj el azon mit kell még tenned az a k*****ott életben hehehehehe
jah
meg próbálok elfutni de a lábaim nem tudnak
nem tehetek ellene semmi mert az árnyékból vissza húznak
foggalmam sincs mi marasztal de a testemen sebeket zúznak
szemtöl szembe bemutatnak a pofámba hazudnak
nem látom de még is érzen valahol itt van a közelben
h kerültem ide azt még isten se tudja a tiltott övezetbe
ez egy elátkozott város ami károsan szívememt tépi
nem maradhatók még itt mert nem lehet itt igy élni
be ne tedd a lábadat neked szigóruan bizalmas
halgass rám lene halgass ez nem is olyan izgalmas
itt futó szallagon a hulladék génselejt maszlag
emberek ezreivel megtömve egy egész raklap
kell a fasznak inkább dugd fel a picsádba
én nem élek a sok xarral ami marasztal mind hiába de még is
kiáltam szörnyü volt nézni ahogy a síromat ástam
de minden másnap meg változottcsak egy álomban jártam
de lehetne valóság is ha az ember ugy akarná
ha sok szemetet nem a föld alá takarná
Refrén:
minden meg változhat egy kettöre
mi a dolgom az életben nem kötöm az isten lelkére
én emléxem valamikor még hiába kértem
h ne vegye el azt akire én szépen néztem
szólhatnak hozzám szépen akár kuszhatnak térden
nem értem mire kérne kegyelmet de én megértem
felétek írányul a rímtenger minden ízben
kostolhatod a szart beöltözik hétköznapi díszbe
a vízben tükör képem a mosolyog vissza rám
elbujhatok akárhova de az árnyék vissza ránt
kívánságom nincsen ez nem mese a habbal
haraggal táplált bomba suppa mada fakkal
mi van még maradjak ugy látom hiányzom
de az is lehet tévedek ezért el is pályázok
távozok a halál oldalán nevetek rá
barátom jól figyelj egy percet még várjjjjjjjjjjj
Refrén:
minden meg változhat egy kettöre
mi a dolgom az életben nem kötöm az isten lelkére
én emléxem valamikor még hiába kértem
h ne vegye el azt akire én szépen néztem
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
