|
|
|
Ark angyalok szárnya tátongó szakadékok szája
Szívemen szíved lánca mondatoknak nagy homálya
fordított szavak románca mint a tenger ugy sűvít alája
keresne de nem találna hiába ha nem látja
álmomból kitörő és eltűnő mint Copperfield
ha kell akkor vidd el mind de ne altass el mindenkit
nem ugy megy az éllet ahogyan azt te szeretnéd
talán meg keresnél de sírsz ha elvesztenél
meg kell tennem erre ösztönöz a belső hangom
ami halkan a szívemben mondja MC a Rangom
felválalni a dolgokat melyek alapulnak a tetten
amik felemeltek vagy amik a porban hevernek.
De én szerettem amit szerettem az életben
Hogy jobb legyen minden azt bizony kérhettem.
Volna de mind hiába hogyha nem megy akkor mit tegyek
Beszéljek inkább másról?azt sajnos meg nem merem.
REFRÉN:
Ez egy őszinte vallomás érzem a lelkemben
Ahogy én látom az életet úgy te nem fogod soha sem
Fellángol a szívem de, te nem hagysz elemenni
Nem próbálsz elengedni de, nem tudom meg tenni.
Látom a szégyenem tükörzödik benned
Árnyékban éltem most már ott élek a szívedben
Egy kötelék egy lánc ami összeköt minket
Össze fonódik a kezünk és a magasba visznek
Nekem csak te vagy hidd el senki más
Ne csináld azt amit nem kell de rám ne várj
Én elmentem mert tudom számomra így a helyes
Lelkem mélyén ott él egy lány ki aranyos és kedves
Nagyon sajnálom én már csak ilyen vagyok
Nem tehetek róla ezt tudatták a velem a spanok
Ha hiszel bennem meglásd vissza jövök hozzád
Nem felejtem amit utoljára mondtál
Mindenki érdemel egy újjabb esélyt
Hogyha kell akkor én kiállok minden veszélyt
Csak halgasd a mesét amit neked írtam
Halványodik mint a lapomon a tinta
REFRÉN:
Ez egy őszinte vallomás érzem a lelkemben
Ahogy én látom az életet úgy te nem fogod soha sem
Fellángol a szívem de, te nem hagysz elemenni
Nem próbálsz elengedni de, nem tudom meg tenni.
Végét járom az utnak mikor rád gondolok tudod
Nem akarok elmenekülni elöled nem futok
Vissza nézek látom könnyed arcodat mossa
Én vagyok a hibás de az élet ezt hozta
Kérlek érts meg áldozat vagyok én is
Nézz méllyen a szemembe így nem lehet élni
Látod még a lángot amit te keltettél életre?
Már nem is emlékszem a csillogó fényekre
Kezemben egy levél mellyett neked írtam
Én a szerelmünket viszem magammal a sírba
Emlékezz majd hogy lett ennek vége
Mind ketten megtettük amit követelt az élet
Egyszer mindennek vége ugyan ugy ennek is
Értelmet adtál számomra csak ennyi
Fáj mikor arra gondolok hogy mit hagytam hátra
Szemedben még magamat látom hidd el megbántam
De várok hátha jobb lesz majd az életem
Bánatomban látom hogy így alakult nem véletlen
Értettem amit meg kellett érteni
Ha kell akkor mindenki előtt lefogok térdelni
Vajon olyan ember mint én a bocsánatot kérheti
Csak egy fénykép de szét is tépheti
A bánat ami mardossa lelkemet
Hogy mi lett a válaszod az engem is meglepett
REFRÉN:
Ez egy őszinte vallomás érzem a lelkemben
Ahogy én látom az életet úgy te nem fogod soha sem
Fellángol a szívem de, te nem hagysz elemenni
Nem próbálsz elengedni de, nem tudom meg tenni.
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
