|
|
|
|
|
| Előadó: | Holnemvolt |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Koszos, ázott az utca.
Lelkedet a magány mossa.
el
Nem tudod, hogy mért menekülsz,
Az esős hídon egyedül ülsz.
Ma vagy szarban, nem holnap
Rajtad át, MOST gyalogolnak.
Hiába ordít benned, hogy FÁJ,
Mindenki üvölt: Ne kiabálj!
A rakparton vagy, rohansz tovább.
Utad végén valaki várt.
Ő már a múltad, hát nyugodj bele,
Csak rosszabb lesz, ha harcolsz vele.
Ölni tudnál, csak kapj egy slukkot,
A haverod is innen ugrott.
Ki tudja? Tán meg kéne tenni,
A Lányt végre már elfeledni.
/ Refrén:
Ki tudja már, miért csalódtál?
Előre tudták azt, hogy ez vár.
Szereted őt, de kit érdekel?
Nem érdekli, hogy elvérzel.
Gyűlölöd, mert imádod.
Lerombolta az imázsod.
Akarattal, vagy anélkül,
Nem menekülsz meg a szemétől /
Vár a haver, menj utána
Csöndesen az elmúlásba
Leugorjak? Csak legyintesz:
Holnap talán jobb idő lesz.
A sötét folyó hulláma hív,
Elvész lábad alól a híd.
A lányra gondolsz: csordul a könny,
A rakparton csak a mentő jön.
Így élsz most már ne is tagadd,
A pia szagban nem vagy magad.
Tönkre vágtad az életed,
Egy vörösbor még megmenthet.
Alkoholra, mámorra vágysz,
Épp egy cigiért sorban állsz.
Nem ölnéd magad folyóba,
Ha lenne, aki még ápolna.
Refrén
Ki tudja már azt, hogy ki vagy?
Az életed csak ázott cafat.
Ott vagy talán a lány szemében,
Ott élsz örök szenvedésben.
Megállsz kicsit, pihenni még,
A cigid lassan a körmödre ég.
Még nem téptél, de füvet akarsz.
A kezedről már bőrt kaparsz.
Otthonról már rég kiraktak,
A menhelyről is elzavartak
Füvön élsz már, nem tehetsz róla,
Hányni tudsz az élet szóra.
Nem akarsz élni,hogyha ő nincs,
Elvész életedből a kincs.
Kába fejjel halálra vársz,
Lassan élő halottá válsz.
Refrén
Meghalsz, szemed lecsukódik,
A kép fejedben összeomlik.
A lány sikolt, most már késő,
Nem lehetsz már soha élő.
Holnap, hogyha jön a végzet,
És a pokol tüze éget,
Ördög voltál nem egy angyal,
Nem dacolhatsz önmagaddal.
Hosszú idő után újra összeállt Diaz és Mentha: megjelent a Méreg, a duó friss dala, amely a 2010-es években megismert közös munkák (Nélküled, A part) után új fejezetet nyit a történetükben.
A Méreg az elmúlt évek megpróbáltatásaira, belső vívódásaira reflektál: ugyanakkor nem csak a veszteségekről szól, hanem arról az állapotról, amikor az ember azt érzi, hogy nincs a jó úton, de ezt még magának sem meri bevallani. A belső én ilyenkor szinte ordít, hogy valami nem oké, de ezt sokszor nem halljuk meg - a refrén is erre a felismerésre reflektál.
„Sokszor vannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senki nem ért meg minket, pedig jó lenne, ha valaki mélyre látna és meglátná, mi a bajunk. Közben ezeknek a dolgoknak a nagy részét végül magunkban kell helyretennünk”
- meséli a dalról Diaz. A Méreg hangulatában melankolikus és mély, ugyanakkor fontos volt, hogy reményt is adjon: „Szerettem volna, ha azt éreznék az emberek, hogy nincsenek egyedül.”
A zene és a szöveg megírásán túl a videoklip is teljes egészében self made módon készült. A Kanári-szigeteken, Tenerifén forgatott anyagról Mentha így mesélt: „Ez egy régi történet köztünk Diazzal, mindig ott volt a levegőben, hogy egyszer újra csinálunk valamit. Most jött el az ideje”. A videót stáb nélkül forgatták le, minden külső segítség nélkül, ami tudatos döntés volt: "A videót teljes egészében mi készítettük - gyakorlatilag én forgattam az anyagot, stáb nélkül. Itthon nem találtunk olyan helyszínt, ami azt éreztük, hogy passzolt volna a dal hangulatához. Az óceán, a fekete homokos tengerpart és a Teide látványa viszont mind erősen rezonált a Méreg világával” - teszi hozzá.
A Diaz-Mentha együttműködés nem érinti sem a Wellhello, sem a Hősök működését: mindkét formáció továbbra is aktív, a Méreg egy különálló projekt eredménye.
Fotó: DiazMentha
