|
|
|
DAVID:
Mikor halkan éj a földre száll, minket a csend vesz csak körül,
Álmainkra a hold vigyáz, és a külvilág megszűnt.
RENY:
Mikor a nap a holdra rátalál, Te is fogd meg a két kezem,
Egy újabb érzés, mi bennem ébred, hogy ez egy örök szerelem.
REFREN:
Amíg nem múlik az éj, és hozzád bújik szívem,
Forró csókod ég szinte a testemen,
Mert ahogy hozzám érsz, nem számít a józanész,
Mert még nem múlik az éj, és nem múlt el a szerelemem,
Forró csókod égjen a testemen,
S ha a hajnal útra kél, a szívem újra fél.
DAVID:
Ezer csillag az égen elkísér, és a hold is ránk nevet,
Most álmaidra én vigyázok, szádra csókot lehelek,
RENY:
Mikor két test az éjben összeér, érzem, a szívem megremeg,
Egy furcsa boldog érzés járja át a testemet.
