|
|
|
/Drezzick/
A lépcsőház ablakából már rám kacsint a mámor
Magamba nézek egy belső hang hozzám szól
„Szomjas vagy csillapítsd” egy sor sör belefér
Remélem belátod „ő a barátod nem ellenség”
Soproni az örök eleség folyékony kenyér
Mint egy forró csók imádom mikor a számhoz ér
Azért Jan Becher is megérdemel egy misét
Meg a Fény mi korlátozott látást garantál nem igér
/Drezzick/
Eme kitérő után kipécézem a pincét ismét
Ez a laza dal is a füstbe született ez ismérv
Nálunk „miketten a szmogban állunk”
Nem sorban, mindennapos szemtengely forgatásunk
Közepette füzeteket töltögetünk jól van
Olykor kimozdít a káosz Szeszprém szíve együtt dobban
Ilyenkor összes korsólya összekoccan
A fogyazstással ideje foglalkozni ahogy Eckü mondta
Sokszorta a célon túllöni sikítozva mint egy idióta
Kajak ÉTZeskedni metálba adni kirivóan
A léptek karcolják a placcot, kezek a plafont
Tántorgok a pulthoz, álmom otthagyni egy vagyont
Hát dörögjenek az ágyuk belőletek
Mi nem erőltetett ettől leszek öntelt
Ettől leszek öntelt haver, de csak egy csöppet de csak egy csöppet
Többet kérek a szeszből, meg hogy rázzátok hölgyek
/Refr. 4x/
Miketten le igen a party helyre aztán
Szeszt a fejbe hogy álljunk be gerelyre
A pultból harapjunk gerezdet egy az egyben
Ez itt van már a zsebben jah itt van a zsebben
/Royal/
Miketten bent a trekkben egyre-egyre részegebben
Hol van még a reggel haver s mikor ittam elég régen
WP logo fent az égen „K-oS! Party hív a dallam”
Előbb mennék egyet Bárkázni hogy csillapítsam szomjam
A közegem megszokjam „Gergő tudod hol a helyed”
Öcsém szaréletű vagyok és mondták „Kutya nincsen fejed??”
Vágom elcseréltem sörre tudom lehet hogy nem helyes
Veszprém városában hidd el hogy ez elég természetes
„Helyszínen most a két ÉTZes” nagyot harap majd a pultból
Ha nem sikerül először majd bepróbáljuk újból
Mer’ ez Vérfürdő a két kígyó Drezzick meg a Royal
Nagyon türelmetlen vagyok bazze’ kiürült a pohár haver
/Drezzick/
Később jövök rá bebasztunk nem picit
Egy ép pont sincsen rajtam már bezárták a reppdizsit
Royal te keszon alkesz vér folyik az ereidben
Mi nem sajnáljuk a tegnapot, látom te se igen
/Royal/
Hogyha elégett taposd el aztán indulhat a másik
Elkéne most a segítség, Royal gyerek csúszik-mászik
„Haver készen vagy má láccik” , baszki hol élek má megint
Építsünk még egyet kérdem én a Drezzick meg csak legyint
Rottyon vagyunk má rendszerint „ez itt megállja a helyét”
Durván paraszt a két srác akár egy betámadó hegyi menyét
Mondok majd egy mesét ami jegyezz a füzetbe
Hogy a péti srácok évek óta fej nélkül születnek
Amit szükségesnek hisznek hogy a jelszó csak miketten
Nem gátol minket hogy az IQ-nk összesen van hetven
Habár segyikünk sem Batman mi csak reppelünk azt ennyi
Öcsém azt sem mondtuk amit csinálunk azt meg kell enni
„Inkább aggyatok má’ inni!” megint elfogyott a kenyér
Haver tedd má le a söröm, kezed töröm ez az enyém
RJD2-é a zenénk mi a hangulatot oldja
Mire rácsunyultunk ez az egész mégis magát a szívbe lopja
Színvonalat dobja kérdem én hogy hol a határ
Lassan szíccsá lassan kortyolj nem kerget a néger tatár
Drezzick-Royal tempót diktál nehogy elveszítsd a ritmust
Megint hozzám szólnak Fények „mi fog következni itt most?”
Jó hogy ivás persze mi más lesz az attrakció tárgya
Ráteszünk még egy lapáttal semmi nem veszhet majd kárba
„Ennyi nem elég még mára.” amíg látunk kettő félig
Nem is tudta soha hogy a sört má aranyárban mérik
Ezzel sértenek most vérig, nem baj egypárat még tolunk
Azt kell mondjam durván kész vagyunk azt ááááá most parasztkodunk…
/Refr. 4x/
/Refr. 4x/
Miketten le igen a party helyre aztán
Szeszt a fejbe hogy álljunk be gerelyre
A pultból harapjunk gerezdet egy az egyben
Ez itt van már a zsebben jah itt van a zsebben
Az esemény beharangozója így szólt.
A februári Zene x Mozgás esten három művészeti ág találkozott. Zene, tánc és színház is szerepet kapott.
Grecsó Zoltán vendége a Forte Társulat volt, akik színházi darabok táncos feldolgozásait adják elő. Repertoárjukban szerepelnek Petőfi Sándor és Borbély Szilárd drámák, de készítettek feldolgozást Lars von Trier Táncos a sötétben című filmjéből is. Grecsó Zoltán Horváth Csaba koreográfussal beszélgetett, a társulat pedig természetesen bemutatóval is készült a nézőknek.
Az esthez társult az A Dal felfedezettje, Petruska András. Ő zenélt a Forte Társulat performansza alatt, de muzsikált a fiatal tehetség, Géem is.
Az esemény a Petőfi 200 Emlékév keretében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.
Petruska András két nagylemezzel és két EP-vel a diszkográfiájában, az A Dal felfedezettjeként is ismert a közönség számára. Az ő játékát és a tehetségkutatót megjárt Trouble in My Mind című dalt önálló előadásban is élvezhettük, s Petruska muzsikája szolgált aláfestőként a Forte Társulat műsorához is.
- Választottam egy olyan szakmát magamnak, amelyben ki tudok teljesedni és jól tudom érezni magam bárhol a világon, ahová leraknak. Nincsenek ennél nagyobb álmaim az életben
- vallja a művészetéről, a zenéről Petruska.
Petruska adatlapját itt találod.
Az este és a beszélgetés folyamán Petruska minimális betekintést engedett önmagába, a zenéhez való hozzáállásába és mély gondolataiba, amelyek irányítják a némiképp arisztokrarikusra vett karaktervonásait.
- Nem szeretem a gondolatolvasást
- vallja Petruska.
Vagyis jobban teszi a közönség, ha nem akarja megfejteni azt, hogy milyen ember is igazából Petruska.
A programban színházi darabok zenés-táncos feldolgozása szerepelt és persze a hangulatos pódiumbeszélgetés, melyet most is – mint minden korábbi tánc-témájú estet – Grecsó Zoltán táncművész moderált a tőle már megszokott barátságos és felkészült formában.
Horváth Csaba, a Forte Társulat művészeti vezetője és koreográfusa mesélt arról, hogy az A38-on látott performansz két fiatal tehetsége szerepel abban a darabban is, amelyet a veszprémi Hangvillában visz színpadra a társulat. Ez pedig a Petőfi-emlékév kapcsán az egyik leginkább kardinális darab a költő-óriástól: A helység kalapácsát rendezi, fizikai színház formájában.
Ebben - még ha drámai darabról is van szó - a szereplők ugyanannyira fejezik ki a testükkel, mint a szavak szintjén a mondandójukat. Ez különlegesebbé és élvezhetőbbé teszi az előadást. Tánc, zene, színház és próza közöséből áll össze az, amit fizikai színháznak neveznek.
A fiatal tehetség, Géem zeneiségére már a kétezres évek közepén is azt mondtuk volna, hogy hálószoba-pop.
Ültünk az albérletben délután háromkor, hatalmas semmitttevés és világmegváltó gondolatok közepette, egy üveg bor bódító társaságában és trip-hopot hallgattuk. Portishead-et vagy Flunk-ot. És rettentően fontosnak éreztük magunkat. És szükségünk volt erre az elvonulásra, a csendre, a megnyugvásra, a tűnődésre.
De lehetne Géem műfaja a fürdőszoba-pop is. Előbbi azért illik jobban Géem zenéjére, mert Csillapító című klipje egyszálgitáros elmélkedés egy hálószobából. Álomvilágból, merengőn, padlót bámulón gondolatait dúdolva, gitárját pengetve. Ez a fajta muzsika napjaink életritmusát nulla százalékban tükrözi. Ugyanakkor felsejlik benne valami, ami arra enged következtetni: generációjának – és mindazoknak, akiket korosztályán túl is képes megszólítani – igenis szüksége van erre a lassan hömpölygő, magvas gondolatoktól mentes, merengő gondolat-folyamra.
Éppen azért, mert iszonyatos tempót diktálnak a hétköznapok. És jobb, ha olykor megállunk egy ilyen nóta felett tanakodva. Segít kiszakadni a pörgésből és némi digitális detox-ban részesít. Reménykeltő, hogy Géem generációja számára sem minden a technológiáról szól. Tekintve, hogy napjainkban óriási nosztalgia uralkodik a világban zeneileg, érzésekben, hangulatokban, emlékekben, nem is túlzottan idegen a közönségtől, hogy azonosuljon Géem-el.
Ez a múltba révedés pedig az ezredforduló utáni évekre hatványozotton vonatkozik. Elhitte az emberiség, hogy nagy és pozitív változások elé néz, hogy a világ jobb hely lesz, mint volt. Aztán kaptunk a nyakunkba klímakatasztrófát, gazdasági válságot, természeti katasztrófát, világjárványt és háborút. Csoda, ha elvágyódik a nép (a hálószobába)?
Géem megtalálta azt az otthonosan megnyugtató érzést, amit akkor érzünk, amikor este magunkra húzzuk a takarót és teret engedhetünk lelkiállapotunk megnyugvásának.
Fotók: Zeneszöveg.hu hivatalos
