|
|
|
| Előadó: | Children of Distance |
|---|---|
| Album: | Egyedül a világ közepén |
| Megjelenés: | 2006 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Somogyi Péter (Horus) Ács Róbert (Carp-E) Nyári Roland (Shady) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Szerzői kiadás |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
1. Verssza: (Horus)
Kemény időket élünk a jótól is sokan félünk,
Bármit, ami szép lehetne, mindent elítélünk.
Csak remélünk, de nem teszünk ellene semmit,
Nincsen ami manapság az életen szebbít.
Kilépek az utcára, már mindenki retteg,
Könyörtelen az ég, senkit nem ment meg.
De mi csak ülünk, nézünk, mint Rozi a moziban,
Röhögünk a gondokon, és fogalmunk nincs mi van.
Csak a segélykiáltást hallja az ember,
Aztán nézelődik, mert itt tenni senki nem mer.
Azzal senki nem törődik, hogy lenne megoldás,
Annyi rosszat tettünk, illene érte kárpótlás.
Mi tettük tönkre, mi vágtuk gallyra,
Mi taszítottuk világunkat bele a szarba.
A hangzavar eltűnt, csak a sikolyok maradtak,
Kemény időket élünk, az emberek mind halottak.
Gyilkolás és háborúk, terroristák, árulók,
A világtól rettegők, a rosszra csak bámulók.
Pénzükkel kérkedő milliárdos kretének,
Behúzva fülük-farkuk, hogyha szól ez az ének.
Refrén:
Kemény idők, rossz emlékek,
Horrorba beleillő jövőképek.
Gyászos a múlt, kemény a jelen,
A mai időkben csak a rossz van jelen.
Kemény idők, rossz emlékek,
Horrorba beleillő jövőképek,
Szobák falán vér borította fényképek,
Változtatni nem akartok, ez lesz a végzet.
2. Versszak: (Horus)
Tudom, hogy tudod, tudom azt, hogy érzed,
Kínoznak a gyerekkori szörnyű emlékek.
Kemény idők voltak és kemény idők lesznek,
Az indulatok megformálnak, állattá tesznek.
A bú és a magány, eluralkodik,
Minden, ami édes, megsavanyodik.
A depresszió lesz úrrá minden elő felett,
Ezt mind magunknak csináltuk, ezt ne feledd!
Tudhattuk előre, hogy így mindent elcseszünk,
Futhatunk a jövőbe, de már úgyis elveszünk.
Bújhatunk a baj elől, de úgyis utolér,
Mindegy hova menekülünk, senkit nem kímél.
Azt hisszük megússzuk, de a mese most mást szól,
Az utolsó reményeinkre az élet rácáfol.
Romba dönti az álmainkat, egytől egyig,
Az egyszerűektől kezdve a legeslegszebbig.
Nem marad más csak a kopár puszta,
Nem meséli senki majd el, hogy ő megúszta.
Menekülünk az özönvíz elől, de miért?
Nem létezik a bárka, hisz nincs miért.
Refrén:
Kemény idők, rossz emlékek,
Horrorba beleillő jövőképek.
Gyászos a múlt, kemény a jelen,
A mai időkben csak a rossz van jelen.
Kemény idők, rossz emlékek,
Horrorba beleillő jövőképek,
Szobák falán vér borította fényképek,
Változtatni nem akartok, ez lesz a végzet.
3. Versszak: (Carp-E)
Nézz rám most kérlek, nézz bele a szemembe
Itt állunk egy világban, ahol a jó van eltemetve
Háborúk dúlnak, és a hatalom a lényeg
Nem számít, hogy ki ölte meg a rengeteg népet
Ártatlan emberek vérükkel felfestik
A kérdést, hogy mi vezetett eddig a tettig?
És az a szomorú, hogy nem csak ez a baj
Hanem természeti erőktől is sok ember meghal
Rengeteg az áldozat szerte a világban
De miért felelősöket keresünk a hibákban?
Megoldás kéne, ami segítene rajtunk
Egy olyan cél, amit mi közösen akartunk
Kemény idők - minden nap megéljük
Kemény idők - majd jobb lesz, azt reméljük
De azt mondom neked, nézd magad legelőször
Mert lehet, hogy a bűnben mindenkit megelőzöl
És ha úgy látod, hogy minden helyes, amit teszel
Akkor jön majd egy nemzedék, amit a te tetted nevel
Várnak a nehéz napok, amiket majd megbánhatsz
De ne add fel soha és minden nap feltámadsz
Hiszen ezek kemény idők, de ez az élet
És ha akarod, ha nem nap mint nap megéled
Refrén:
Kemény idők, rossz emlékek,
Horrorba beleillő jövőképek.
Gyászos a múlt, kemény a jelen,
A mai időkben csak a rossz van jelen.
Kemény idők, rossz emlékek,
Horrorba beleillő jövőképek,
Szobák falán vér borította fényképek,
Változtatni nem akartok, ez lesz a végzet.
4. Versszak: (Shady)
Hajnali háromkor fekszem az ágyon,
Nem jön az álom, a testedre vágyom,
Ébren, éberen gondolok a kemény időkre,
Mikor lángba hoztál mellém ledőlve,
Illatos parfümmel jól befújva,
Testemhez húzva, forrón bújva,
Szeretkeztünk vadul és az volt a durva,
Hogy közben a testedet más is szúrta,
De nem mondom rád, hogy rohadt kurva,
Vagy hogy porrá égj és elrejtsen az urna,
Pedig minden rossz most csak a te hibád,
Hogy másnak is odaadtad a forró…
Szíved, és hiába leszek én őszinte híved,
Hiába adnám az életem neked,
Ha engem simogatsz de, a többi pasid csíped
Ha én adom a tüzet, de más nyomja el a csikket.
Előttem lebeg még az összetört képed,
És a vérben úszó öklöm, amin az üveg vájt léket.
Bár a seb begyógyult, ahogy borogattam,
Már bánom, hogy többet adtam, mint kaptam.
Kemény ez a világ, mindenhol csak a szemét,
Mért nem lehet olyan, hogy megfogjuk egymás kezét?
De a világ csak hajkurássza Bin Ladent,
Templomban a halálára mondanak áment.
Valahol háború dúl, ember embert öl,
Valahol vidámság van a sodort kendertől,
Valahol állatokat nyúznak élvezetből,
Valahol a szart is megennék két kezemből,
De ezekre a gondokra most mégis legyintek,
Vágyakozón az ajtóra tekintek,
Kemény idők ezek, még mindig várlak,
Mégsem hiszem, hogy kezembe zárlak.
Lassan lehunyom szemem, forgolódok,
Előjönnek az ösztönös kódok,
De nehezen alszom el, nem vagyok boldog,
Mert fejemben vannak ezek a kavargó dolgok.
Refrén:
Kemény idők, rossz emlékek,
Horrorba beleillő jövőképek.
Gyászos a múlt, kemény a jelen,
A mai időkben csak a rossz van jelen.
Kemény idők, rossz emlékek,
Horrorba beleillő jövőképek,
Szobák falán vérborította fényképek,
Változtatni nem akartok, ez lesz a végzet.
1. Verssza: (Horus)
Kemény időket élünk a jótól is sokan félünk,
Bármit, ami szép lehetne, mindent elítélünk.
Csak remélünk, de nem teszünk ellene semmit,
Nincsen ami manapság az életen szebbít.
Kilépek az utcára, már mindenki retteg,
Könyörtelen az ég, senkit nem ment meg.
De mi csak ülünk, nézünk, mint Rozi a moziban,
Röhögünk a gondokon, és fogalmunk nincs mi van.
Csak a segélykiáltást hallja az ember,
Aztán nézelődik, mert itt tenni senki nem mer.
Azzal senki nem törődik, hogy lenne megoldás,
Annyi rosszat tettünk, illene érte kárpótlás.
Mi tettük tönkre, mi vágtuk gallyra,
Mi taszítottuk világunkat bele a szarba.
A hangzavar eltűnt, csak a sikolyok maradtak,
Kemény időket élünk, az emberek mind halottak.
Gyilkolás és háborúk, terroristák, árulók,
A világtól rettegők, a rosszra csak bámulók.
Pénzükkel kérkedő milliárdos kretének,
Behúzva fülük-farkuk, hogyha szól ez az ének.
Refrén:
Kemény idők, rossz emlékek,
Horrorba beleillő jövőképek.
Gyászos a múlt, kemény a jelen,
A mai időkben csak a rossz van jelen.
Kemény idők, rossz emlékek,
Horrorba beleillő jövőképek,
Szobák falán vér borította fényképek,
Változtatni nem akartok, ez lesz a végzet.
2. Versszak: (Horus)
Tudom, hogy tudod, tudom azt, hogy érzed,
Kínoznak a gyerekkori szörnyű emlékek.
Kemény idők voltak és kemény idők lesznek,
Az indulatok megformálnak, állattá tesznek.
A bú és a magány, eluralkodik,
Minden, ami édes, megsavanyodik.
A depresszió lesz úrrá minden elő felett,
Ezt mind magunknak csináltuk, ezt ne feledd!
Tudhattuk előre, hogy így mindent elcseszünk,
Futhatunk a jövőbe, de már úgyis elveszünk.
Bújhatunk a baj elől, de úgyis utolér,
Mindegy hova menekülünk, senkit nem kímél.
Azt hisszük megússzuk, de a mese most mást szól,
Az utolsó reményeinkre az élet rácáfol.
Romba dönti az álmainkat, egytől egyig,
Az egyszerűektől kezdve a legeslegszebbig.
Nem marad más csak a kopár puszta,
Nem meséli senki majd el, hogy ő megúszta.
Menekülünk az özönvíz elől, de miért?
Nem létezik a bárka, hisz nincs miért.
Refrén:
Kemény idők, rossz emlékek,
Horrorba beleillő jövőképek.
Gyászos a múlt, kemény a jelen,
A mai időkben csak a rossz van jelen.
Kemény idők, rossz emlékek,
Horrorba beleillő jövőképek,
Szobák falán vér borította fényképek,
Változtatni nem akartok, ez lesz a végzet.
3. Versszak: (Carp-E)
Nézz rám most kérlek, nézz bele a szemembe
Itt állunk egy világban, ahol a jó van eltemetve
Háborúk dúlnak, és a hatalom a lényeg
Nem számít, hogy ki ölte meg a rengeteg népet
Ártatlan emberek vérükkel felfestik
A kérdést, hogy mi vezetett eddig a tettig?
És az a szomorú, hogy nem csak ez a baj
Hanem természeti erőktől is sok ember meghal
Rengeteg az áldozat szerte a világban
De miért felelősöket keresünk a hibákban?
Megoldás kéne, ami segítene rajtunk
Egy olyan cél, amit mi közösen akartunk
Kemény idők - minden nap megéljük
Kemény idők - majd jobb lesz, azt reméljük
De azt mondom neked, nézd magad legelőször
Mert lehet, hogy a bűnben mindenkit megelőzöl
És ha úgy látod, hogy minden helyes, amit teszel
Akkor jön majd egy nemzedék, amit a te tetted nevel
Várnak a nehéz napok, amiket majd megbánhatsz
De ne add fel soha és minden nap feltámadsz
Hiszen ezek kemény idők, de ez az élet
És ha akarod, ha nem nap mint nap megéled
Refrén:
Kemény idők, rossz emlékek,
Horrorba beleillő jövőképek.
Gyászos a múlt, kemény a jelen,
A mai időkben csak a rossz van jelen.
Kemény idők, rossz emlékek,
Horrorba beleillő jövőképek,
Szobák falán vér borította fényképek,
Változtatni nem akartok, ez lesz a végzet.
4. Versszak: (Shady)
Hajnali háromkor fekszem az ágyon,
Nem jön az álom, a testedre vágyom,
Ébren, éberen gondolok a kemény időkre,
Mikor lángba hoztál mellém ledőlve,
Illatos parfümmel jól befújva,
Testemhez húzva, forrón bújva,
Szeretkeztünk vadul és az volt a durva,
Hogy közben a testedet más is szúrta,
De nem mondom rád, hogy rohadt kurva,
Vagy hogy porrá égj és elrejtsen az urna,
Pedig minden rossz most csak a te hibád,
Hogy másnak is odaadtad a forró…
Szíved, és hiába leszek én őszinte híved,
Hiába adnám az életem neked,
Ha engem simogatsz de, a többi pasid csíped
Ha én adom a tüzet, de más nyomja el a csikket.
Előttem lebeg még az összetört képed,
És a vérben úszó öklöm, amin az üveg vájt léket.
Bár a seb begyógyult, ahogy borogattam,
Már bánom, hogy többet adtam, mint kaptam.
Kemény ez a világ, mindenhol csak a szemét,
Mért nem lehet olyan, hogy megfogjuk egymás kezét?
De a világ csak hajkurássza Bin Ladent,
Templomban a halálára mondanak áment.
Valahol háború dúl, ember embert öl,
Valahol vidámság van a sodort kendertől,
Valahol állatokat nyúznak élvezetből,
Valahol a szart is megennék két kezemből,
De ezekre a gondokra most mégis legyintek,
Vágyakozón az ajtóra tekintek,
Kemény idők ezek, még mindig várlak,
Mégsem hiszem, hogy kezembe zárlak.
Lassan lehunyom szemem, forgolódok,
Előjönnek az ösztönös kódok,
De nehezen alszom el, nem vagyok boldog,
Mert fejemben vannak ezek a kavargó dolgok.
Refrén:
Kemény idők, rossz emlékek,
Horrorba beleillő jövőképek.
Gyászos a múlt, kemény a jelen,
A mai időkben csak a rossz van jelen.
Kemény idők, rossz emlékek,
Horrorba beleillő jövőképek,
Szobák falán vérborította fényképek,
Változtatni nem akartok, ez lesz a végzet.
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
