|
|
|
|
|
| Előadó: | Children of Distance |
|---|---|
| Album: | Egyedül a világ közepén |
| Megjelenés: | 2006 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Somogyi Péter (Horus) Ács Róbert (Carp-E) Nyári Roland (Shady) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Szerzői kiadás |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
1. Versszak: (Carp-E)
Fogva tart egy érzés, ami minden nap megérint
Ami elragad örökké, és éppen ezért tévhit
Hogy elfuthatsz előle, hisz utolér az élet
Hiába is éled, hogyha érzed már a véget
Mert magány most az életed és erről szólnak napjaid
Könnyed is kicsordul, ahogy felemeled karjaid
S arcodon a könnycsepp is végig fut most lassan
Kérlek hidd el nekem, hogy én tényleg nem akartam
De nincsen már mit tenni, én nem kellet már senkinek
S ha ismernéd az életem, akkor te is elhiszed
Hogy éjszakákat sírtam át, egyedül és gyáván
S könnyeimmel küszködtem más mosolyát látván
De ha sírsz akkor a lelked minden érzést elfed
És kiadja így magából az összegyűjtött terhet
Ezért örülj annak ha sírsz, mert boldog lesz a sírod
Mert eltűnik a bánat, ha minden nap kisírod
Refrén:
Ha sírsz, ami jó, az a szó, nem létezik csak egy hegyes karó,
Ami szúr, szíveden át, ilyenkor nincs igaz vigasztaló barát,
Család, vagy más.
Ami hibás az az élet, ami mindig cserben hagy téged,
Mert a boldogságot hajszolod, de csak csalódások érnek,
Így a magány könnyek hadán talán rád talál végleg.
2. Versszak: (Shady)
Arcodba temeted kezed a gondoktól meggyötörve,
Fáradtan üldögélsz az asztalon a könyököd,
Majd beletúrsz a hajadba, az ujjaid ökölbe,
A fájdalom marja lelked, de a szemed könyörög!
Sírni valakiért, sírni valami miatt,
Átöleled a bánatot, hogy a fájdalmadat kiadd!
De ne szégyelld soha, ez nem a gyengeség jele,
Ha az élet iskola, akkor ez az érző ember jegye!
És ne várd azt, hogy valaki vigaszt adjon,
Mert csak okozója lehet az, ki vigasztaljon!
Ha könnyezik a szemed, akkor könnyezik az ég,
Akkor elszürkül a világ, akkor fakó, ami szép!
És ha nehéz szívvel fekszel, megváltoztathatatlan,
Hogy meglátszik majd reggel, hiába takar paplan!
Hiába menekülsz a sok nyomasztó gond elől,
Ha a bánat megtalál, így kap el és megöl!
Refrén:
Ha sírsz, ami jó, az a szó, nem létezik csak egy hegyes karó,
Ami szúr, szíveden át, ilyenkor nincs igaz vigasztaló barát,
Család, vagy más.
Ami hibás az az élet, ami mindig cserben hagy téged,
Mert a boldogságot hajszolod, de csak csalódások érnek,
Így a magány könnyek hadán talán rád talál végleg.
3. Versszak: (Horus)
Hogyha sírsz, akkor minden, ami zajos, az elhalkul,
Ha könnyeid hullanak, a színes világ kifakul.
De sírd csak ki magadat nyugodtan a vállamon,
Mindent, ami bennem jó, azt neked átadom.
Tudom, hogy rossz dolog, hogyha átvágják az embert,
De azt is tudom, hogy hiába ragadnál most fegyvert.
Hát ne törődj semmivel, csak engedd el magad,
Én veled maradok, amíg bánatod nem apad.
Az élet egy nagy csapda, mibe sokan beleesnek,
De én nem törődöm vele, hisz vannak, akik szeretnek.
Tudom hülyén hangzik, de jót kell látni a rosszban,
Emlékezni a jóra, és hinni a jó dolgokban.
Hogyha ezek megvannak, akkor nem kell többé sírnod,
Mit fájna elveszítened, attól önként meg kell válnod.
Ha mégis nagy bánat ér, és könnyeid potyognak,
Hát sírd csak ki magadat, és hidd el jobb lesz holnap.
Refrén:
Ha sírsz, ami jó, az a szó, nem létezik csak egy hegyes karó,
Ami szúr, szíveden át, ilyenkor nincs igaz vigasztaló barát,
Család, vagy más.
Ami hibás az az élet, ami mindig cserben hagy téged,
Mert a boldogságot hajszolod, de csak csalódások érnek,
Így a magány könnyek hadán talán rád talál végleg.
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
