


| Előadó: | Magna Cum Laude |
|---|---|
| Album: | Magnatofon |
| Megjelenés: | 2007 |
| Hossz: | 4:13 |
| Szövegírók: |
Szabó Tibor Kara Mihály Mező Mihály |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Mély álom szenderül,
Egy kopott zongora mögül,
Egy dalra. Mit megírtam ott,
Egy lány miatt, ki elhagyott.
De évek múlva én egy pince rejtekén,
Majd előásom lassan, hogy újra megmutassam,
Mit jelentettél akkor ott nekem.
Csak reményt, azt hiszem.
S ha elfelejtettél, hát itt ez a tekercs,
Hogy többé ne felejts.
Csak addig játszd, kis magnetofonunk a dalt,
Míg a világ összetart. S a szalagok,
Nem felejtik el az összes dallamot.
Csak addig játszd, kis magnetofonunk a dalt,
Míg a világ összetart. S a szalagok,
Nem felejtik el az összes dallamot.
Kicsit lassabban forog.
Már nem siet, csak vánszorog.
Hány szólam megbújt rajta
És rég nem elem hajtja.
Csak a nekünk írt dalok, miktől majd elolvadok,
Ahogy megidéznek valakit, és engem átalakítanak,
Most a mának. És tudom, vannak mások,
Akik azt hiszik óriások.
De ha bármit mondanának, engem nem érdekel,
Amíg van mi énekel.
Csak addig játszd, kis magnetofonunk a dalt,
Míg a világ összetart. S a szalagok,
Nem felejtik el az összes dallamot.
Csak addig játszd, kis magnetofonunk a dalt,
Míg a világ összetart. S a szalagok,
Nem felejtik el az összes dallamot.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.