|
|
|
| Előadó: | Asztronauta együttes |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Presser Gábor Sztevanovity Dusán |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Hányszor elképzeltem magamban, hogy milyen is lehet
Ha egy pillantásban elférne a föld s a tengerek
És Te eljuthatsz már oda, hol ezt megpillanthatod
Hogyha bejárod az utat, amit be nem járhatok
á-á
Hogyha évezredek vágyait mind összegyűjtötted
Hogyha szemtől szembe legyőzted a félelmeidet
S Neked világosak már a nekem idegen szavak
Akkor az lehetsz a sorban, akit kiválasztanak
á-á
Hogyha az vagy ki a távolságot úgy képzelte el
Ha majd azt mondják, hogy ember járt az embertelenben
Hogyha elég volt a hited, s minden próbát kiálltál
Te a legmagasabb küszöböt is átlépheted már
á-á
Ha a hosszú napok próbái már nem fájnak Neked
Ha erre a napra tetted fel az egész életed
Ha már álmodban is tudod, amit fel nem foghatok
Te már vállalhatod mindazt, amit nem vállalhatok
á-á
Neked tudnod kell a sorban nekem első Te leszel
Kinek szavát értem, s fordítani senkinek se kell
Amit látsz majd, kérlek nézd az én szememmel is
Amit érzel, kérlek érezd át az én szívemmel is
á-á
Amikor messze jársz, lélekben ott leszek én is
Amikor visszatérsz, kicsivel több leszek én is
Amikor messze jársz, lélekben ott leszek én is
Amikor visszatérsz, kicsivel több leszek én is
Amikor messze jársz, lélekben ott leszek én is
Amikor visszatérsz, kicsivel több leszek én is
Amikor messze jársz, lélekben ott leszek én is
Amikor visszatérsz, kicsivel több leszek én is
Amikor messze jársz, lélekben ott leszek én is
Amikor visszatérsz, kicsivel több leszek én is
Amikor messze jársz, lélekben ott leszek én is
Amikor visszatérsz, kicsivel több leszek én is
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
