


| Előadó: | Adagio |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Hát Rómeónak vége,
és nem is folyt a vér…
Tudom, csak egy érzés,
hogy egy tőr majd elér.
Az esőt is csak nézem,
mikor támad majd az ár,
tudod, én mindig győztem,
de nélküled nem megy már!
És nincs többé már dal sem,
hogyha meghal a remény,
mert látom már, hogy nem vagyok jó,
de ez vagyok csak én,
mert én, míg élek, csak rád várok!
Az út legyen bár végtelen, de én várlak!
Várok rád, míg lesz föld és ég,
míg egy csillag gyúl, ha egy dal szól még,
és ha nincs tovább, marad egy imám,
mert míg élek, várlak még!
Csak az üresség, mert te nem vagy már,
tépett emlékek, miket itt hagytál!
Lehet, van, mi szép, lehet, van, mi fáj,
mint az éjjel, mikor elhagytál!
Mert a hajad illatát érzem még,
forró ajkad számhoz ér,
mondj egy imát még, s talán megérted,
egy férfiért, ki vétkezett!
Hogyha más szeret, ahogy téged kell,
mikor szavakat súg, hogyha átölel,
akkor azt kérném, bárcsak én mondhatnám,
és lenne így örökké már,
mert én, míg élek, csak rád várok!
Az út legyen, bár végtelen, de én várlak!
Hogyha kéred, én más leszek érted!
Még a tűzön is átmegyek érted!
Hidd el, bármit is kérj,
mindent megtennék,
csak lenne úgy, mint rég!
Mert egy bukott hős áll a romoknál,
de hiszem, hogy egy esély még nekem is jár!
Régi életünk álmait összeraknánk,
S odavinnélek, hol a nap süt ránk,
mert én míg élek csak rád várok!
Az út legyen bár végtelen, de én várlak!
Várok rád míg lesz föld és ég,
míg egy csillag gyúl, ha egy dal szól még,
és ha nincs tovább, marad egy imám,
mert míg élek, várlak még!
Várlak még!
Várlak még!



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.