|
|
|
| Előadó: | Minimal Project |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Makay Csaba Márton Ruskó Péter Vastag Zoltán Simon Péter |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ezt most csak úgy, mert itt maradt még, mert valaki távozik,
Te a barátom vagy, értelek, most lehet minden változik,
Mi együtt leszünk ne félj, nem tűnik el, mit tudtok,
Hogy itt maradtok már a szívemben örökre.
Úgyhogy ezt csak úgy, mert itt maradt még, mert valaki távozik,
Te a barátom vagy, értelek, most lehet minden változik,
Mi együtt leszünk ne félj, nem tűnik el, mit tudtok,
Hogy itt maradtok már a szívemben örökre.
Megindult valami, szétárad a testben, lélekben,
Térben, időben, szavakban, tettekben,
A nyugalomban kergetem a galambom,
Nincs templomom, nincs vallásom, csak ütem, mi erősödik...
Inkább az Ősz, mint a Tél, a Tavasz, vagy a Nyár,
Van hogy mindenért kár, úgy érzem semmi sem kárpótol,
A házam mindig romokban, szárazság a torokban,
Enyhülés a sarokban, mert karóba húz az élet,
Mindig csak a véglet, lassan magamhoz térek,
Emberek usából nem képek, nem kérek nem vagyok éhes Yo..
Szemem éles, világ üres, legyen kedves,
Haverkodjak bulizzak, ahogy manapság szoktak... áh..
Engem ez nem érdekel, inkább csak a foci, meg a barátok,
Kik mindíg mellettem, és itt a szívemben,
Ha kell átcsusszanok a mély és kietlen völgyeken,
Hölgyeken... Ribancokon... Kurvákon...
Ezt most csak úgy, mert itt maradt még, mert valaki távozik,
Te a barátom vagy, értelek, most lehet minden változik,
Mi együtt leszünk ne félj, nem tűnik el, mit tudtok,
Hogy itt maradtok már a szívemben örökre.
Úgyhogy ezt csak úgy, mert itt maradt még, mert valaki távozik,
Te a barátom vagy, értelek, most lehet minden változik,
Mi együtt leszünk ne félj, nem tűnik el, mit tudtok,
Hogy itt maradtok már a szívemben örökre.
Sikerült tiszta lappal,
Lehajtott fejjel, megemelt kalappal,
Sok jóval, és sok szarral,
Barátok, srácok, el nem engednek a láncok,
Mégis elejtett táncok, mikor a nap felsüt,
Magasan szállnak a pávák, Ökrök meg dárdák,
Akárhogy, gyávák, kirakott márkák, utak, járdák,
Valahol meg párnák közt hallnak,
A kicsik tesznek, a nagyok marnak,
Apró öröm, lehet vékony, vagy husi,
Köszi husi, nélküled sehol sem lennék
Szemet szemért, barátok jönnek mennek,
Ha igaz mer, a hazug nyer, ez nevetséges,
A penge éles, a vászon széles, de mihez képest,
Inkább valós nem téves,
Hozhat végest, nem vérest, egészségest, nincsen semmi.
Alázattal kéne tenni, komolyan kéne venni,
Szavak ölnek, kapcsolatok romba dőlnek,
Újak szövődnek, romlott vizek földek, azok zöldek,
A zene mentális támasz, ha nincsen kérdés, akkor nincsen válasz.
Ezt most csak úgy, mert itt maradt még, mert valaki távozik,
Te a barátom vagy, értelek, most lehet minden változik,
Mi együtt leszünk ne félj, nem tűnik el, mit tudtok,
Hogy itt maradtok már a szívemben örökre.
Úgyhogy ezt csak úgy, mert itt maradt még, mert valaki távozik,
Te a barátom vagy, értelek, most lehet minden változik,
Mi együtt leszünk ne félj, nem tűnik el, mit tudtok,
Hogy itt maradtok már a szívemben örökre.
Úgy rémlik megpróbáltam, vártam,
De csak hazugságokat találtam,
Pár udvaron álltam, kerestem választ, támaszt, fáraszt,
De egyedül kell mennie, így kell lennie,
Ha valahová is tartasz, ráadásul.
Mond mért kell a balfasz, a gagyi mindenek felett,
A végén úgy is Ő nevet,
Tán én is fasznak születek,
De tehetsz egy szívességet,
Mert én nem teszem meg neked,
Nézd hová jutnak a nagy szerelmek,
A nagy Ők csak pasik, rendes faszik, az erősebb baszik,
Valami nem változik, bárhogyan is akarom,
Mindig sikerül fényt lopnotok a szememből, hiába takarom,
Hiába a nyugalom, fárasztanak a hétköznapok,
Mert én is olyan vagyok, mert én is többet akarok,
Talán téged, egy társat, mert nem tudom elmondani másnak,
Csak te vagy itt most velem egyedül, nem írhatok a világnak,
Tökéletes akartam lenni, egy jól beváltott ígéret,
Egy családfő retéka, egy tisztelgés az emléknek,
De hiába kereslek, már nem olyan egyszerű minden,
Mint a megfakult fényképeken, a régi érintéseken
Őszinte törődésekben, nappalokban éjekben,
Mikor még nem egyedül ébredtem,
Mikor még mindent értettem, mert éreztem...
Ezt most csak úgy, mert itt maradt még, mert valaki távozik,
Te a barátom vagy, értelek, most lehet minden változik,
Mi együtt leszünk ne félj, nem tűnik el, mit tudtok,
Hogy itt maradtok már a szívemben örökre.
Úgyhogy ezt csak úgy, mert itt maradt még, mert valaki távozik,
Te a barátom vagy, értelek, most lehet minden változik,
Mi együtt leszünk ne félj, nem tűnik el, mit tudtok,
Hogy itt maradtok már a szívemben örökre.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
