|
|
|
| Előadó: | Anonim MC |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Anonim MC |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Hallom, hogy az esőcseppek kopognak az ereszen
Egy aprócska kis tű, táncot jár a bakelitlemezen
A fülemet hegyezem, élvezem, hogy megnyugtató nesz lesz
Aludj szépen kis Balázs, holnap rohadt korán kelhetsz
Budapest már csicsikál, kialudtak a lámpák
Alszik már a város, a szemüket lezárták,
Csak ketten vagyunk ébren, csak ő meg én
Engem nem érdekel a sötét, minket nem zavar a fény
A szempillánkra az álommanók, álomport hintenek
Már látom magam előtt, ahogy az égbe felrepítenek
A fellegek felett, veled kézen fogva szállok
Nem ébrednék fel sohasem, amíg ilyen álmot látok
Aztán mégis, egyszer csak véget ért a kép
A szemem felnyitottam, de belül űr csak lék
Hova tűnt a látvány, a felhők feletti séta
Hiányzott a szó, mért lett mindenki néma!?
A vénámban megáll a vér, a kapilláris üres
Legyek ügyes, hogy nevess, hogy újra szeress
Hogy ne temess el, bár érted feltámadnék ezerszer
Könyörgök az égieknek, hogy többet ne vessz el
Most átkarolnálak, befordulnék és alhatnék
Még egy kutyám sincsen, amit este simogathatnék
Hogy sajnáltassam magam, nekem ez jelent jó bulit
Megint azt várom, hogy anyám adjon jóéjszakát puszit
Éjjel kettőkor, csak itt panaszkodok egy füzetnek
Okosakat írok, hogy ne tartsam magam üresnek
Mások költőnek születtek, engem nem teremtettek annak
Tollat adtak a kezembe, hogy írogassak magamnak
Mondtad gondolkodjak rajta, ne legyek már hasztalan
Kit ölelnék át szívesebben, téged vagy a hangfalam?
Kivel bújnék össze, pár papírral vagy veled?
Mit találok szebbnek, egy két betűt vagy a szemed?
Szerettelek, szeretlek, csak szavak szavak hátán
Másnak trófea vagy, megszerezhetetlen bálvány
Másnak cél vagy, csak egy feladat, csak egy próba
Másnak teszt vagy, csak egy szótag vagy a sorba
Nekem rejtvény vagy, amit nem tudok megfejteni
Nekem egy vers vagy, amit nem fogok elfelejteni
Nekem egy ajándék vagy, amit nem tudok kibontani
Nekem te vagy az egyetlen szó, amit nem tudok kimondani
Te vagy minden órám, te vagy minden másodpercem
Te vagy a lelkem, te vagy az egyetlen szerelmem
Te vagy a napom, a hetem, az évem, te vagy a szerencsecsillagom
Te vagy a hangulatom, te vagy a könnycsepp az arcomon
Őrült vagyok, tudom én, hát így nőttem fel
Tele furcsa gondolattal, és egy bolond fejjel
Álmodok minden éjjel, de hát ilyenné lettem
Behunyom a szemem, s máris ott termessz mellettem
Nyugodtan fekszel, felém nézel, végre látlak
Elvarázsolsz, elbűvölsz, ezért imádlak
Hallom a szívverésed, hallom a lélegzeted
Látom a szemedben a fényeket, nem lesz több ég veled
Csak aludjunk jól, és álmodjunk szépeket
Csak aludjunk jól, és álmodjunk szépeket
Csak aludjunk jól, és álmodjunk szépeket
Csak aludjunk jól, és álmodjunk szépeket
Az Anna and the Barbies új dallal zárja az évet: a Még egy kedd egy intenzív, társadalomkritikus dal, amely december 12-én a Dürer Kert színpadán is felcsendül majd.
Az Anna and the Barbies ismét erős üzenettel jelentkezik: Még egy kedd című friss szerzeményük a modern élet ritmusát és az emberi kiégést fogalmazza újra ironikus és sűrű, rapszerű előadásban.
Anna and the Barbies-dalszövegek itt.
Pásztor Anna így mesélt a dalról: „Az emberek ideologizálják a hétvégéket, hibernálnak vasárnap, a hétfőket csukott szemmel szenvedik végig, és talán szerdától, térden csúszva, de ébredezik bennünk remény. Mi írtunk a keddekről egy dalt, ami érdekes módon egy kicsit az emberiség mostani állapotát is leírja: a senki földje, ahol egyszer csak egy kedden rádöbbensz, hogy hajótöröttként egyedül maradtál.” A dal egy nyers, ironikus manifesztum, amelyben a ritmus és az önirónia kerül középpontba.
A videoklipet Vadas Géza rendezte, aki így emlékszik a közös munkára:
„Anna futógépes vízióval keresett meg. Amint meghallottam az alapötletet, tudtam, hogy működni fog. A helyszínen formáltuk véglegesre – letisztult, mégis erős lett, pont, ami a dalhoz kell.”
A Még egy keddet – a régi kedvencekkel együtt – élőben is hallhatja a közönség december 12-én a Dürer Kertben.
Fotó: Anna and the Barbies
