|
|
|
| Előadó: | Verbál Vandálok |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Skribler Konex Csiszti |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Konex:Dübörög, recseg a basszus közbe’ szétesik az alváz
Ha lehúznád a hangerőt, az áram mindig megráz
Parafából, kartonból duplaszpojler nesztek
Felninek 4 kukafedőt felszereltek
Ültesd mélyebbre a verdát hátha felszántja az utcátok
Sok szerencsét! Szedd össze az összes szalagkorlátot
Süket vagy testvér azé’ kell a millió megaherz
Az üléshuzat műbőr mer már túl drága a nerc!
Sötétítsd az üvegeket, érezd magad koporsóba’
Ha nem hallod a fékcsikorgást fogd a mélynyomóra
Kipufogó drága, jó lesz majd a kályhacső
Dróttal ráerősítjük, ha a cső szája bő
Na mi van nagymenő asszed ez így nyerő?
Hogy a kaszni tető csak egy lyukas lábas-fedő!?
Nem vágod, hogy itt ettől nem vagy king
Az üzenetem testvér: itt Cellben NO PARKING!
Csiszti: Nem fogom fel ésszel, mikor néhány lego-racer
A kormányon egy kézzel, magáról mit képzel
-mer’ ugye suffnituning, kockalada ráfestve egy pillangó
pöpecebbik fajtán meg nincs is visszapillantó
bömböl a magnó a hintaló meg szétesik
banguljon meg ott bennt az akinek így tetszik
a Skoda az útra feszül, a gép kontrázik
alváz világít, vagy inkább szikrázik
tini bukszák vonaglanak az anyós ülésen
hogy miért jó ez nekik, arról nincs lövésem
a kovászos golf mindjárt felrobban úgy pörög
azt hiszi csak köhög, de a kályhacső zörög
röhög az ilyenen mindenki, az egész város
a sok rozsdás járgány a levegőre káros
a banda minden éjjel a parkolóban ott van kint
azt mondom haver: a jelszó NO PARKING!
Skribler: Na mi folyik itten a celldömölki téren
Kéménybetét füstje torzítja a képed
Veterán talicskák űrhajók képében
Szárnyak, szoknyák „Angyalok bőrében”
Kiálltok a centrumba, nézzenek bennetek
Szokol rádiótól a kasznik repednek
Egy formája ez a ribik vakítására
Ha nem buknak rá 10 centis cerkádra
Esténként kiültök, mint verebek a drótra
Csiripelitek, hogy hokiztok a Taxi3-ra
Furatnád a nődet a hengerek helyett
Úgy nem jönne hozzánk furulyázni egyet
Fekete fólia sem hiányozhat soha
Nappal se látszódjon nagyarcod torza
Ez egy üzenet, a parkoló őr nektek int
Majmoknak a városunkban NO PARKING!
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
