|
|
|
| Előadó: | Katona Klári |
|---|---|
| Album: | ...Neked |
| Megjelenés: | 1992 |
| Hossz: | 6:22 |
| Szövegírók: |
Katona Klári |
|
Katona Klári |
|
| Kiadó: | Hungaroton - Gong |
| Stílus: | pop, europop |
| Címkék: | Keressük! |
Ha valamikor ágyad megvetnéd
újra ott a képzelet rétjén
hol végre nem a messze szép
hol elfut a sötétség
ha valamikor újra elhinnéd
hogy a lelked napsütötte még
mi elveszett, az semmiség
a minden benned alszik még
mondd, hányezerszer kérdezted
szeress-e?
hányezerszer mondtam, nem lehetsz te
kit a ráfonódó félelem
majd elenged
oda, hol hangom rejti el a folytatást
tenyerem selyme fogja fel a lázadást
lassuló lélegzetbe simul
minden indulat
hányszor tudtad már
mi az igazság,
hányszor jött a jel,
kicsit hallgass rá,
mi bánatgyönggyel elgurult
rátalál majd más
ne sajnáld a jót, ami megszökött
nézd, helyébe már újabb költözött,
ha jól vigyázol, nem hagy el,
s majd nem kell más
ha hozzád ér egy
megkerült gondolat,
egy szembefordult,
elvesztett pillanat
egy nyitva maradt éjszakán
csodát találsz
épp mikor eltévedtél
a sorok között
számodra semmi nincs már
a sorok mögött
amit nem tudtál és nem hittél,
most elhiszed
te minden nap születsz
és minden nap szeretsz
nem érdemes csak
félig élni az életet
s mert minden nap nevetsz
és minden nap temetsz
nem érdemes csak
félig élni az életet
Hát minden nap szüless
és minden nap szeress
nem érdemes csak
félig élni az életet
tudd, az idő oly ritkán válogat
csak rápillant és máris továbbszalad
még nem hiszed, hogy nem hagy el
hogy hozzáférsz
nézd, a varázs új utat keresgél
hozzád simul, megy, marad, nevetgél,
még nem hiszed, hogy nem hagy el
és bármikor tiéd,
még nem hiszed, hogy van titok átadó
a keresve talált szó is nagyon jó,
még nem hiszed, hogy egyszer
válaszom leszel
de mikor arcodon váratlan könny pereg
arcomon megszületik egy könnygyerek
amit nem tudtál és nem hittél
most elhiszed
hogy minden nap születsz
és minden nap szeretsz,
nem érdemes csak
félig élni az életet
s mert minden nap nevetsz
és minden nap temetsz
nem érdemes csak
félig élni az életet
hát minden nap szüless
és minden nap szeress
nem érdemes csak
félig élni az életet
Hidd el nekem...
TUDÓSÍTÁS
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a Honeybeast egészen különleges utazásra hívta a közönséget tavaly novemberben. Most pedig a Budapest Park színpadán is életre kelt a minden érzékszervünket kényeztető univerzum.
A zenekartól nem áll távol a kísérletezés: ősszel egy nagylemezzel jelentkeztek, melynek dalai egyszerre felismerhetők, mégis kicsit mások.
A szimfonikusokkal, kortárs balett-tel és Ráskó Eszter stand-uppal színesített színháztermes turnék után, a Honeybeast megint egyedülálló produkcióval lépett színpadra. A korábbi állomásokon már bizonyított – és a Művészetek Palotájában teltházzal zajlott – különleges koncert a Parkban sem okozott különösebb csalódást.
– Egyfajta megújulásban vagyunk. Az album tele van érdekességekkel, olyan dalokkal, melyekben kiléptünk a komfortzónánkból, de szerepel rajta régi munkánk teljesen újragondolva is. Izgalmas, sokszínű anyag, amin nagyon nagy örömmel dolgoztunk – fogalmazott Bencsik-Kovács Zoli, a zenekar dalszerző-szövegírója és gitárosa.
– A kitalált látvány-koncepciónk szerint, a színpad teljes hátsó részét, félkörívben (közel 180 fokban) kitöltő, nagy pixelszámú ledfalat építünk, olyan 3D-s hatást teremtve, amelynek mi, a színpadon zenélő zenekar is részei vagyunk, olyan valós és képzeletbeli helyszíneket megjelenítve, amelyek a Honeybeast dalokban tűnnek föl – mesélte a koncertről Tarján Zsófi – aki nemcsak hangja, de grafikusként, művészeti vezetője is a zenekarnak.
A Legnagyobb hős az Így játszom és a többi jól ismert Honeybeast dal szereplői, akiknek magányaikban, szerelmeikben, félelmeikben és örömeikben oly gyakran magunkra ismerünk, most életre keltek. A közel kétórás koncerten csodás helyszínekre vittek, ahol közös élményeink univerzumait járhattuk körbe, a római Colosseumtól az erdélyi viskóig, Portugáliától egészen az Androméda-köd spirálgalaxisáig.
S hogy milyen volt a Parkos koncert?
Egészen megdöbbentett, hogy Tarján Zsófival is előfordul, hogy félrecsúsznak a hangok. És megesik, hogy nincs szinkronban az ének a zenével. Úgy tűnt, mintha Zsófi túlságosan is akarta volna, hogy jó legyen. Hogyne akarta volna: a tizedik Budapest Parkos koncert volt a Honeybeast életében, ráadásul a Cinematrip valóban különleges látványvilággal spékelte meg az estét. Erre szükség is volt, mert a vizuál igazán felturbózta hangulatot, de a dalok így is csak a koncert második felétől kezdtek igazán működni. Van az úgy, hogy valaki nagyon tökéleteset akar és ettől erőltetetté válik. Picit most is ez volt érzékelhető.
Talán több lazasággal és könnyedséggel nem csúszott vagy épp csuklott volna el az énekesnő hangja. Hasznos volt, hogy a dalok jelentős részénél a zenekar feliratozta a szöveget, mert ha valaki nem tartozik a hardcore Honeybeast-fanok közé, gyakorta nem érthette azt tisztán.
Az atmoszféra, amelyet a zenekar teremt és az az üzenet-halmaz, amelyet a szövegekben hordoz, ellentmond minden hurráoptimista magyar formációnak.
A Honeybeast szeret kísérletezni. És még így is abszolút hitelesen közvetíti a maga egységes és szilárd világképét, ezzel együtt pedig azt a gyakorta keserédes attitűdöt, amely szintén a zenekar sajátja.
Nézz bele a koncertbe itt.
Az előzenekar a The Roving Chess Club volt.
Fotók: Budapest Park
