|
|
|
| Előadó: | Egyéb szövegek |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Zerkovitz Béla |
|
Zerkovitz Béla |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Táncdal |
| Címkék: | csendes, éjszaka, élet, elveszett, embertelen, lélekvesztő, mélypont, nyomor, romantikus, sláger, sötét [+] |
Sétáltam én lenn a Duna parton,
egy öreg bácsi lép oda hozzám;
Ne búsuljon, fiatal barátom,
az élet útján menjen csak tovább!
Elmondom én, néked, öreg bácsi,
hogy én milyen nagy csibész vagyok,
Megpróbáltam másképpen is élni,
de az alvilág lett az otthonom,
R: Az alvilágnak nincs romantikája,
az alvilágban nincsen szerelem,
Én mégis eljárok az alvilágba,
a jó ég tudja, hogy mért szeretem.
Az alvilágban nincs tavaszi szellő, s
e ősz, se nyár, se jégvirágos tél,
Én mégis lejárok az alvilágba
egy sápadt arcú, züllött senkiért!
A neonfények tarka tengerén túl
egy sötét mellékutcán ballagok,
Hol álldogálnak áldozatra lesve,
sápadt arcú züllött angyalok.
Egy kávéháznak ajtaján betérnek,
s én önfeledten utánuk megyek,
A füstfelhőben harmonika nyávog,
s én hallgatom a fájó éneket.
R:
Én maga nélkül nem tudok megélni,
sem éjjelem, sem nappalom nekem,
A szívemet is ki kéne cserélni,
hogy vidámabb s boldogabb legyen.
Ezt a kis dalt úgy szívembe zártam,
már álmomban is ezt dúdolgatom,
Nem csábít a nyárspolgári élet,
sem otthonom, sem tarka bútorom.
R:
Én terítetlen asztalokra vágyom,
s megpihenni csámpás székeken,
Az alvilág lett már az én világom,
a jó Ég tudja, miért szeretem,
Nevetek ott, ahol engem látnak,
csak a sarki lámpa fénye hű barát,
Egy éjszakai lump csavargó lettem,
mert elfeledni nem tudom magát!
R:
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
