|
|
|
| Előadó: | Fenyő Miklós |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Fenyő Miklós |
|
Fenyő Miklós |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nőnap volt, vagy utcabál a körúton,
egy kávé-flippre meghívtam, ha jól tudom.
Tánc volt és egy kis alkohol.
Séta közben elénk jött a Népliget,
így történt, hogy padba véstünk két szívet,
csókról dalolt egy kis Szokol.
Ez a subidubi május,
csuda ravasz egy mágus,
rájött egy éjjelen,
hogy szívem védtelen.
Ez a subidubi május,
tavaszi szerelem árus,
hogy mit tett énvelem,
nem illik értenem.
Gyöngyvirágtól lombhullásig vártam őt,
de mint a kámfor, úgy eltűnt még nyár előtt.
Volt-nincs, elszállt a bűvölet.
Volt előtte, lesz utána más bolond,
ki azt hiszi, egy csókjáért majd száz tolong.
Nálunk most már csak hű jöhet.
Ez a subidubi május,
csuda ravasz egy mágus,
rávett egy éjjelen,
úgy kellett énnekem!
Ez a subidubi május,
tavaszi szerelem árus,
szép volt az éj vele,
aztán csak ég vele!
A zsebkendőmre csomót tettem, így esett,
hogy nem felejtettem nála a szívemet,
és álmomban, ha visszajár a Népliget,
csak rákacsintok, s megmosolygok két szívet.
Ez a subidubi május,
csuda ravasz egy mágus,
hogy mit tett énvelem?
Úgy kellett énnekem!
Ez a subidubi május,
tavaszi szerelem árus,
én mégsem szégyellem,
talán mert szép nekem.
Lá-lá-lá-lá-lá, lá-lá,
lá-lá-lá-lá-lá, lá-lá.
Én mégsem szégyellem,
talán mert szép nekem.
(Subidubi-dubi, subidubi-dubi,
subidubi-dubi, subidubi-dubi...)
A Velencei-tó térségében élők 91 százaléka egyetért azzal, hogy további fejlesztésekre van szükség a tó környezetében.
Ez derül ki abból a reprezentatív, 500 fős közvélemény-kutatásból, amelyet a Velencei-tóért indított tudományos együttműködés keretében valósított meg a Kodolányi János Egyetem és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).
A kutatás célja
A több kutatást és tudományos vizsgálatot is magába foglaló kezdeményezés célja, hogy átfogó turisztikai, szociológiai és demográfiai képet adjon a Velencei-tó térségének helyzetéről. Az első megállapításokat sajtótájékoztatón ismertette Domokos Tamás, a Kodolányi Egyetem elnöke és Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke.
Többek között fókuszcsoportos vizsgálat, kérdőíves turisztikai és szociológiai felmérés, valamint számlálásos turisztikai és demográfiai felmérés is indult júniusban a Velencei-tó térségében
a Kodolányi Egyetem és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) tudományos együttműködésének köszönhetően.
Az elsők között egy 500 fős, reprezentatív telefonos közvélemény-kutatás készült el, amellyel elsősorban azt járják körül, hogy
miket tartanak az itt élők a Velencei-tó legfőbb értékeinek, illetve milyen fejlesztéseket támogatnának leginkább.
„Célunk az, hogy megismerjük a helyi lakosság véleményét a Velencei-tó környékének állapotáról, annak jövőbeli kilátásairól. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az itt élők 91 százaléka egyetért: a Velencei-tó térségében további fejlesztésekre van szükség” – fogalmazott a kutatásról szóló sajtótájékoztatón Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke.
A helyiek a Velencei-tó jelenlegi vízminőségét, biológiai állapotát 5-ös skálán csupán 2,6-ra értékelik, a Velencei-tó környékének jelenlegi szolgáltatásait pedig 3,6-ra.
A megkérdezettek 88 százaléka egyetért abban, hogy a térség fejlesztéséhez egy átfogó tervre van szükség.
A legtöbben a környezetvédelmi fejlesztéseket, az egészségügy és szociális ellátás javítását, a szabadstrand és a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, valamint a turisztikai lehetőségek bővítését tartják a legfontosabbnak.
A fejlesztések legfőbb előnyei között pedig a munkahelyteremtést, a fiatalok helyben tartását, az infrastruktúra fejlesztését és a turizmus fellendülését jelölték meg.
A kutatásban látható igényekre jelent megoldást többek között a HÖOK által tervezett Fiatalokért Központ is: egy olyan multifunkcionális rendezvény- és szabadidőközpont, amely elsősorban egyetemistáknak és fiataloknak kínálna helyszínt konferenciák, sportesemények és szórakoztató programok számára.
A tervezett beruházás ugyanis tiszteletben tartja a Velencei-tó értékeit, óvja a helyi környezetet, továbbfejleszti a helyi szolgáltatásokat és munkahelyeket is teremt.
A Kodolányi Egyetem egyetem demográfiai vizsgálatai keretében elkészül a Velencei-tó térségében élő népesség összetételének változásait bemutató tanulmány és a 2050-ig várható népesség-előrejelzés tanulmánya is, amelyek igen fontos információkat szolgáltathatnak a fejlesztési döntésekhez.
A Velencei-tó kiemelt jelentőségű a Kodolányi Egyetem számára, mert történelmi, földrajzi, tudományos és társadalmi szempontból is szorosan kötődik az egyetem működéséhez és értékrendjéhez. Az egyetem székhelye és működési központja Fejér vármegyében található, így a Velencei-tó térsége nem csupán földrajzi értelemben, hanem az intézmény identitásában és kutatási irányaiban is meghatározó szerepet játszik.
A tó és környezete ideális „élő laboratóriumot” kínál az egyetem számára, különösen azokban a tudományterületekben, amelyek a Kodolányi képzési és kutatási profiljának alapját képezik.
A turizmus, a környezetgazdálkodás, az ökológia, a regionális fejlesztés és a társadalomtudomány mind olyan területek, ahol a Velencei-tó valós kutatási terepet biztosít.
A Velencei-tó a Kodolányi Egyetem társadalmi szerepvállalásának szimbóluma is
Az egyetem célja, hogy aktívan hozzájáruljon a régió fejlődéséhez, a helyi közösségek megerősítéséhez és a környezeti értékek megőrzéséhez. A tó térségében végzett kutatások, fejlesztési projektek és partnerségek révén az egyetem nemcsak tudományos, hanem társadalmi és gazdasági értelemben is értéket teremt.
A kutatási eredmények elérhetőek az Egyetem honlapján az alábbi linken, illetve a Fiatalokért Központ oldalán.
