|
|
|
| Előadó: | Vámpírok bálja (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Jöjj és halld az éj hangját
Rég várt rád és ma végre megvált
Rabság volt a napvilág
Tépd le végleg a vágyad láncát
Érezd át az éjszakát!
Benne bízz, nincsen más valóság
Lépd át mi útban áll
Ne hagyd, hogy álmaid elrabolják!
Süppedt sírhantok közt majd
Sok száz lélekharang zúg
És minden ördög föleszmél
Hisz minden angyal porba hullt
Torkunk szomjazik a vérre
Mind éhezzük a bűnt
A fajtánk mind véren nő fel
A vágyunk gyilkolni küld
A napfényes világ
E boldogságból semmit se lát
Hát ezért vonz a mélység
Minden hűvös és sötét
Mely lelkedig ér
Átitat, hogy mámorossá légy!
Érezd hát!
Érezd hát!
Dies irae, Kyrie
Libera me, Domine
Dies irae, Kyrie
Requiem da, Domine
Érezd hát!
És ne hagyd, hogy elmúljék az éj!
Érezd hát!
Mindaz mit látsz az benned él!
Érezd hát!
Mi neked jár az itt elér!
Érezd hát!
A szemed hunyd le, jöjj és élj!
Érezd hát, érezd hát!
Vár az éj, hát élj!
Nyíló sírhantok sok ezrén
Holtak ezre támad föl
A félelem beteljesül
És minden remény sírba dől
Mert a mi lelkünk a káosz
Nincs más csak pusztítás
És addig sarkantyúz a vágy
Míg te is ordassá válsz
A napfényes világ
E boldogságból semmit se lát
Hát ezért vonz a mélység
Minden hűvös és sötét
Mely lelkedig ér
Átitat, hogy mámorossá légy!
Érezd hát!
Exultate Kyrie ! Pie Agne, Domine!
Dies irae, Kyrie. Sanctus, Sanctus exultate!
Dies irae, Kyrie. Libera me, Domine!
Dies irae, Kyrie. Requiem da, Domine!
Érezd hát!
És ne hagyd, hogy elmúljék az éj!
Érezd hát!
Mindaz mit látsz, az benned él!
Érezd hát!
Mi neked jár, az mind elér!
Érezd hát!
Szemed hunyd le, láss és élj!
Carpe noctem, carpe noctem.
Érezd hát!
S ne hagyd, hogy elmúljék az éj!
Érezd hát!
Mindaz, mit látsz az benned él
Érezd hát!
Mi neked jár, az itt elér!
Érezd hát!
Sohase múljon el az éj!
Jöjj és halld az éj hangját
Rég várt rád és ma végre megvált
Rabság volt a napvilág
Tépd le végleg a vágyad láncát
Érezd hát az éjszakát
Benne bízz, nincsen más valóság
Lépjed át mit útban állt
Nehogy álmaid elrabolják
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
