|
|
|
| Előadó: | Flourid |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Fluor Filigran |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Parappa ,ma is gondolok a lányra
Ki ezt adta, lenn az aluljáróba
Olyan édes a hangja, ahogy mondja
Parappa, és minden megoldva
Ezer darabra omlik össze a járda
A festék elolvad az úton, ha látja
A kulcsszó meg terjed a városban
Tapad a falra és a tűzben ez lobban
Ez dobban, a bpm száma, a szíved verése
A sors csapása, most vetkőzz le, kérlek
Ezért az angyalarcért önként elégek
A pokolba, mennybe, a földre érted
Bárhova, érted akárhány évet
Látom a szemeiden, angyalként éled
fel benned az állat, mert bennem
megláttad
refrén
Parappa, ha felszállok a napba
Parappa, nem jövök vissza
Hamarabb ma, csak a délutánra
Ha maradna, akkor megintcsak újra
Parappa, ma felszállok a napba
Parappa, mert fentről durva
Madarakkal, éjjel is a nappal
De Kár, hogy mese habbal
rap2:
Parappa, így veszünk majd kárba
Hittem abban, hogy minden nyárra
Jut egy másik, mi még jobb
Mi még annyira durva, mint a tavalyi újra
vagy egy Hawaii-túra, szeretkezz a csillagokkal
Ha vagy elég forró, sivatagi homokkal
Temesd be a tested, és figyeld, hogy reszket
Hogy hogy zúg benned az élet
A szerepeket hagyjuk el, pár percig
Baráttal, ellenséggel karöltve
Nézzünk az életünkre, mint egy filmre
Ma megbocsátok, csak egy kicsikét ülj be
Mellém a székbe, leszek egy jelenet része
vagy egésze, a szükséges háború, a bántó béke
Úgy hiányzik a tegnap, mintha sose lenne vége
refrén
rap3:
Parappa, emlékszel a szép szavakra
A srácra, ki a bulit áthazudta
Így az elegáns helyek helyett kocsma
A sportautó helyett a biciklin tolja
A pedált tövig és ma már dícséret
helyett is csak káromkodik, az
ágyon foglalt a helyed, már ott
három másik lány azóta
Mióta füledbe jutott, hogy a srác én voltam
refrén
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
