


| Előadó: | Norba |
|---|---|
| Album: | Amíg A Város Alszik |
| Megjelenés: | 2007 |
| Hossz: | 3:17 |
| Szövegírók: |
Norba Asztalos Norbert Szabó Miklós Márton |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Kriminal Music |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Az a mothafucka’
Szeretem az ihletet leírni jobb kézzel
Hogy az agyam telik meg mindig friss oxigénnel
Kimondani mindent, mit a lelkem cipel
Kiborítom, mint a kukát tele szeméttel
Te meg guberálsz a szavak közt, keresed mi hasznos
Jól jöhet még később, sosem lehet tudni sajnos
Hogy a porcelán mennyire lesz rideg a hidegben
Ha összetörik egy álom, milyen szilánk megy a szívembe
Megvonom a vállam, hogy nem is olyan durva
Miért? Inkább hisztizzek, mint egy büdös kurva?
Baszok a világra, és élvezem az aktust
Nem mint egy frigid pina, ahogy színleli az orgazmust
Szóval szeretem, bármennyire szar
Az értékrendem törődik az apróságokkal
Átlátom a káoszt, tehát minden a helyén
Mert a sarkamon állok, nem a fejem tetején
Szeretem a változást, ha újat hoz a nap
Ha ad egy jó nagy pofont a monoton megszokásoknak
Szeretem, hogy a füleknek új árkot ások
És szeretem, ha csak pislognak az irigy szempárok
Mert én kiállok magamért, tudod, ilyen a formám
Ha szúrja valami a szemem, rögtön nyílik is a pofám
Mint a bicska, a nyelvem éles penge
Siklik mint a vajban, az ütemekre
Nem hagyom, hogy ráüljetek a fületekre
Itt igazán nagy dolgok születnek
Itt egy rappofa, filmbe illő jelenetek,
Pusztán a külsőségek szart sem jelentenek
Szeretem, ahogy a lány bedobja magát
Ahogy a vágy olyan heves, hogy beszakad az ágy
Hogy elakad a lélegzetben, remeg a test
Csak akarja és akarja, most nagyon úgy fest
Hogy úgy csinál mindent, ahogy szeretem
Hogy úgy csinálok mindent, ahogy szereted
Hogy úgy csinál mindent, ahogy szeretem
És én úgy csinálok mindent, ahogy szereted
Haver, mert szeretem…
Szeretem ezt az egész szart… Érted?
Szeretem az életem!
Szeretem… Mert szeretem… Mert szeretem… Mert szeretem!!!
Egyetlen egy élet, egyetlen egy szerelem
(One life, one love)
Egyetlen egy élet, egyetlen egy szerelem
Ez lesz majd a végzetem
Egyetlen egy élet, egyetlen egy szerelem
(One life, one love)
Egyetlen egy élet, egyetlen egy szerelem
Ez lesz majd a végzetem…
Egyetlen egy élet, egyetlen egy szerelem
(One life, one love)



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala