|
|
|
|
|
| Előadó: | Zerkovitz Béla |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Zerkovitz Béla |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Bánatos szemű poéta, apró dalocskát ír,
Az arca fonnyadó sápadt, úgy látszik, titokban sír...
Amíg e sorokat rója, lelke a messzibe lát.
Csendesen dúdolja, azután könnyekkel megírt dalát:
Refrén:
Sokszor úgy szeretnék sírni, magam sem tudom miért...
Szeretnék zokogva sírni... magam sem tudom kiért?
Szeretnék valakit bírni, kihez, már nincs több remény,
Valakit, aki már másé... és nem lehet az enyém.
Akihez a nótát írta, mulatós asszony, kacér.
Nem veszi észre a költőt, tiltja a nagyúri vér!
Pezsgőzik, víg udvarával, tombol az asszony vadul!
Enyeleg a cigányprímással, s attól egy új dalt tanul:
Refrén:
Sokszor úgy szeretnék sírni, magam sem tudom miért...
Szeretnék zokogva sírni... magam sem tudom kiért?
Szeretnék valakit bírni, kihez, már nincs több remény,
Valakit, aki már másé... és nem lehet az enyém.
Reggelig tartott a cécó... lassankint pirkad az ég
Amott egy kis kerti házban, a poéta lázban ég...
Úgy mennek el a cigánnyal nyitott ablakainál
S míg a nótáját hallja, lelke a mennyekbe száll.
Refrén:
Sokszor úgy szeretnék sírni, magam sem tudom miért..
Szeretnék zokogva sírni... magam sem tudom kiért?
Szeretnék valakit bírni, kihez, már nincs több remény,
Valakit, aki már másé... és nem lehet az enyém.
Hosszú idő után újra összeállt Diaz és Mentha: megjelent a Méreg, a duó friss dala, amely a 2010-es években megismert közös munkák (Nélküled, A part) után új fejezetet nyit a történetükben.
A Méreg az elmúlt évek megpróbáltatásaira, belső vívódásaira reflektál: ugyanakkor nem csak a veszteségekről szól, hanem arról az állapotról, amikor az ember azt érzi, hogy nincs a jó úton, de ezt még magának sem meri bevallani. A belső én ilyenkor szinte ordít, hogy valami nem oké, de ezt sokszor nem halljuk meg - a refrén is erre a felismerésre reflektál.
„Sokszor vannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senki nem ért meg minket, pedig jó lenne, ha valaki mélyre látna és meglátná, mi a bajunk. Közben ezeknek a dolgoknak a nagy részét végül magunkban kell helyretennünk”
- meséli a dalról Diaz. A Méreg hangulatában melankolikus és mély, ugyanakkor fontos volt, hogy reményt is adjon: „Szerettem volna, ha azt éreznék az emberek, hogy nincsenek egyedül.”
A zene és a szöveg megírásán túl a videoklip is teljes egészében self made módon készült. A Kanári-szigeteken, Tenerifén forgatott anyagról Mentha így mesélt: „Ez egy régi történet köztünk Diazzal, mindig ott volt a levegőben, hogy egyszer újra csinálunk valamit. Most jött el az ideje”. A videót stáb nélkül forgatták le, minden külső segítség nélkül, ami tudatos döntés volt: "A videót teljes egészében mi készítettük - gyakorlatilag én forgattam az anyagot, stáb nélkül. Itthon nem találtunk olyan helyszínt, ami azt éreztük, hogy passzolt volna a dal hangulatához. Az óceán, a fekete homokos tengerpart és a Teide látványa viszont mind erősen rezonált a Méreg világával” - teszi hozzá.
A Diaz-Mentha együttműködés nem érinti sem a Wellhello, sem a Hősök működését: mindkét formáció továbbra is aktív, a Méreg egy különálló projekt eredménye.
Fotó: DiazMentha
