|
|
|
| Előadó: | Drakula (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Innen el kell mennem
Az éjben most útra kelnem
Hogy eltűnjek titkon én
Bár nyitva minden ajtó
Mégis egy vérfagyasztó hang
Az súgja, nincs remény
Ajtók ajtókba nyílnak
A folyosók szertefutnak
Minden út új úthoz ér
A termek most mind kihaltak
A folyosók szertefutnak
De rémisztő sötét uralja
Az árnyak retteget seregét
Refrén:
De az út vár
Nem kell már csak áldás
Az a rút vár
Most fogva tart és megzavart
Az út vár
Innen megszököm akár életem árán
Egy szörnyeteg ide bezárt engem
Egy jó terv kell, hogy Őt rászedjem
És végre eltűnjek innen én
Ebből az elvarázsolt várból
Félelmetes szellemvilágból
Hogy tudnék kiszabadulni én?
Refrén: …
(Jonathan)
Mi ez a zaj?
(Jonathan)
Ez hogy lehet?
(Jonathan)
Nem vagyok egyedül itt
(Jonathan hol vagy már?)
(A gróf rég elment)
(A házban senki sincs)
Mik ezek a rémisztő árnyak?
(Lazulj el, most mire vágysz én megteszem)
Nem is érdekel, a cél a fontos
Hogy utam hazavigyen
Refrén: …
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
