


| Előadó: | Rokker Zsolti |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Erdei Sándor Voga János |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

A mamával vótam Görögországban
2-en aludtunk egy szobában
Fölöttem a nap, én lent a tengerben úsztam,
A nudistrandon a homokba vonalat húztam
A mama meg napozott, rodoszi szörny volt,
Én meg csak úgy kerestem, merre van a szörpbolt
Metaxa meg ouzo, ez ott az eszük,
Szőrös arcú görög lánynak a csúnyája de szűk
Refr.
Ooooo (muszaka) Görögorszáááág (zaziki)
Magyarok gyarmata (Olympus)
Nyáron ott pihen túristáink garmada (hepatitisz)
Ooooo Görögorszááááág (Ikarusz)
Magyarok gyarmata (Vangelis)
Nyáron agypihen túristáink garmada
Csajoztam a beach-en, löktem a jó dumát,
Úgy gondoltam, felszedhetnék egy-két magyar bulát
Csak az volt a gáz, ha arra jött a mama,
Messzire érződött naptejének szaga
Fenyő volt a naptej, az oroszoktól vette,
30 éve annak, hogy a szekrénybe tette
Be is szólt a Mutter - Gyere haza gyerek,
Leégett a combom, kenjél rája tejet
Refr.
Vóttak ám programok, fakultativ túra,
.... meg buziki, dőt ám a kultúra
Elmentünk egyszer a nagy Meteorákba,
A szerzetesek bennünket elküldtek a rákba
Nagy volt ám a szigor, csendbe köllött lenni,
Gondoltam, hogy beugrok a büfébe enni
Benyitok az ajtón, egy gyros az álmom,
Ott ült egy pópa és matyizott az ágyon, tyááá...
Refr.
Jó volt azé' Görög, mama szerint óccsó,
a Balaton az drága, igazam van, kancsó?
Az utazás hosszú, éjszaka a buszon,
Esszük a pogácsát, a fasirtot unom,
A sofőr miatt ordít a lakodalmas zene,
Ha itt lenne a surranóm, fejbe rúgnám vele
Jövőre mégis csak Görögbe megyünk,
Fél Magyarország ott nyaral velünk, yesss
Refr.
Muszaka, Zaziki, Hepatitis, Bronchtitis,
Vangelis, Olympos, a buszunk meg Ikarusz
Yee, yeeaah
A buszunk meg Ikarusz
Yee, yeeahh
A buszunk meg Ikarusz
Muszaka, Zaziki, Hepatitis, Bronchtitis,
Vangelis, Olympos, a buszunk meg Ikarusz
Yee, yeeahh
A buszunk meg Ikarusz
Yee, yeeahh



A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."