|
|
|
| Előadó: | ReACToR |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Dékány Csaba Bognár Zsolt Takács Vilmos |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
(Talán kezdem azzal, hogy...)
Azt hittem tanultam a múltból, és nem követem el kétszer ugyanazt a hibát
Kezdtem vele újból, pedig volt mégegy, de most már senki sem ölel át.
Ezt is túléltem, és újra átélem, valahányszor eléneklem a történetem.
Elhittem, hogy úgy kell lennie, ahogy alakul, de most már mindennek végeee.
VÁ, ÁÁÁáááá! Á, ÁÁÁááá!
Olvastam a szent könyv minden oldalát,
Dúdoltam zsoltárok dallamát
Mikor megakadtam, azt sem tagadtam, de
Láttam már az érem mindkét oldalát
Hiába bízom, hogy ha rossz a fogász, úgyis
Otthagyom a fogam, többé nem kell jogász
Nekem nincs kegyelem, az ítéletemen
Nem segít már semmilyen fohász.
Nem vagyok ördög, nem vagyok szent! Mégis érdekel...
Hogy látja-e valaki odafent, hogy mi megy itt lent?
ONE az egyetlen, más mindenki másolat
Klón vagyok, csak egy hibás változat
Bevésve az üzenet, látja buneimet, és
Nem jár velük más csak a kárhozat
Az eredendo bun a vérembol fakad, hát
Legyen átkozott, amihez vér tapad
Szívemben tor, a szerelem öl, de most
Legalább, a lelkem ismét szabad.
Nem vagyok ördög, nem vagyok szent! Mégis érdekel...
Hogy látja-e valaki odafent, hogy mi megy itt lent?
Nem vagyok ördög, Te sem vagy szent!
De vajon érdekel-e valakit odakint, hogy mi van itt bent?
Talán valaki vár, engem is eltakar a sár,
De a felszín alatt ott a mély... szenvedély.
Odaát valaki vár talán engem is, eltakar a sár,
De a felszín alatt ott a mély szenvedély,
Ami bennem él... TOVÁBB!
Nem vagyok ördög, nem vagyok szent!
Nem vagyok ördög, Te sem vagy szent!
Nem vagyok ördög, nem vagyok szent! Mégis érdekel...
Hogy látja-e valaki odafent,hogy mi megy itt lent?
Nem vagyok ördög, Te sem vagy szent!
De vajon érdekel-e valakit odakint, hogy mi van itt bent?
Nem vagyok ördög, és nem is szent!
Csak egy rockzenész lelke bolyong idebent.
NEM VAGYOK ÖRDÖG! - NE OSZD AZ ÉSZT!
NEM VAGYOK SZENT! - TÚL MESSZIRE MÉSZ!
NEM VAGYOK MÁS, CSAK EGY ROCKZENÉSZ!
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
