|
|
|
Drága mama!
Nem....
Mindenki szerettem,
Bocs.
Ez nem élet itt.
Aki olyan mint én nem élhet itt
Az életem egy kibaszott szenvedés kín
majd számon kéred valakin, igen? és kin?
egyre csak várom a szebb napokat
de az úr napról napra csak szopat és szopat
telnek az évek sok minden megváltozott
de az látszik hogy értünk senki se imádkozott
nem lehetek angyal hiszen ez itt a pokol
a saját sorsomér mindenki engem okol
pedig nem én vagyok se az első se az utolsó
akinek az élete baszott olcsó
nem hiszek se benned se istenbe se másba
bár lehet van valami a lélek vándorlásba
hiszen valamit csak elkövethettem
az előző életembe amiért ilyen nyomorult lettem
amiér az úr már húsz éve szívat
és ez a minden napjaimra kihat
eddig ellenkeztem kapaszkodtam harcoltam
de bele untam elég volt feladtam
Refrén:
az életem egy lapra teszem
fogom a pisztolyt és a kezembe veszem
magam ellen vagyok és nem ellenetek
nagy szopás lesz ha ide vissza születek
nem térdepelek le a fejem nem hajtom le alázattal
se neked se másnak nem tartozom magyarázattal
nem vagyok fasza gyerek de 15éves voltam
mikor a kezemben először éles pisztolyt fogtam
ma már az a pisztoly eltemetve a föld alá mélyen
gyula testvéremmel együtt nyugodjon békében
ő tudta nem mindegy hogy baszol vagy megbasznak
haver mondta nem mindegy hogy melyik végén állsz a fasznak
mer az élet durva ja te is itt élsz az más
én se vagyok kúrva mégis látod a sorsom a szopás
kibaszott nyomortól a jólétig
a korgó gyomortól az egy hétig
tartó éhezésig csak egy lépés választ el
az úr mindenkit ugyan úgy szeret melegség áraszt el
pedig nem vagyok buzi csak ideg beteg
nem aratok keresztet mivel nem ismertek
de nem is baszok ki veletek ezek után hogy szerettek
sajnos minden amit értetek tehetek
azaz hogy felkötöm magam vagy titeket
a szüzességetek nehezebben vesztettétek el mint a hitetek
ez nem a menny itt nincsen csoda ami sokáig tart
bár egyszer én is láttam egy angyalt
gyönyörű volt halk bíztató hangon szólt
de mivel ez nem egy mese persze hogy rábaszott
a főhős megbotlott és pofára esett
testvér ez nem duma megtörtént eset
Refrén:
az életem egy lapra teszem
fogom a pisztolyt és a kezembe veszem
magam ellen vagyok és nem ellenetek
nagy szopás lesz ha ide vissza születek
Az életem egy lapra teszem.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
