|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
/közr. Artoscsaba, Mc Gőz, Boomduck/
Artoscsaba:
Az ablakból szeretem nézni ezt az esőt,
utálom a gólt amit lesből rúgtak, kiszúrtak velem, és ismerem magam,
hogy lesz buktató, de nem leszek udvarló az udvarból, kivágom
a mikrofon, a gitárom, erről szól száztíz álmom,
a dobom érzés, késés vagy picit siet,
a hip hop újjászületés és a sír lett nekem,
a tripla X a korom, nem márka jelzés,
Csabától egy trek, amit felvés agyad falára,
a beatnek szakálla is lehet,
ne erőltesd, de tervem van veled,
szeret, nem szeret, lassan nincsen szirom,
a balhét a békességemmel szítom,
eget alkotok torkom szakadtából,
más a véleményem erről a szakmáról...
Refrén: (Feri)
Olyan régen volt már tavasz,
Olyan régen voltam már kamasz,
Olyan régen mondtad már, hogy maradsz,
Feri nem paraszt, csak szemtelen....
Mc Gőz:
Minden egyes szó amit kigondolok fejben,
minden egyes rejtett infó a nyelvben,
amit kimondok csak sejtem,
te meg csak érzed,
az is lehet, hogy csak egy részlet,
ami megfog és véged,
mindkettőnkben él tovább, mint egy képlet,
amiben te vagy az A én meg a B, érzed?
és ki tudja mi lesz a Cnégyzet?!
a hip hop miatt dobom el a széket,
és érzem, hogy tennem kell valamit, ami szívből jön, soha nem hamis,
Gőzy ilyen volt, mindig ilyen marad, ez az én számom csakis...
Refrén
Boomduck:
Mindig úgy próbáltam reppelni, mintha az eső alatt állnék,
magamból egy darab, plusz belőled egy árnyék,
amit átölel egy szivárvány, ez a balkán gyümölcse,
süket szobában, izzadva reppelünk egy ferde tükörbe,
amit visszahallasz, egy hangos napló egy lemezen,
a narrátor a lelkünk, az életünk egy szerepben,
ez egy forgatókönyv nélküli történet,
csak egy darab, nem alkot körképet,
de megmarad örökké, beleivódik a korba izzó vörös bélyegként,
ha angyal lettem volna, most szarvakkal érkeznék,
de magam elé engedlek, gyere hallgatlak, mondd végig,
amíg a nap kerül minket, ezernyi hold vérzik,
próbál az eső alá bújni, erőt venni más hibájából,
betört üveg alatt kilábalni, más szilánkján,
utána szerte szórják a fájdalmat, elbújva az erdőben,
én itt leszek örökké, emlékezve az utolsó esőre...
Refrén
FankaDeli:
Reppelve szóltam, de nem a reppereknek,
pár sztorim írtam le az embereknek,
huszonhárom innen, negyvenöt onnan,
az életem napról napra, száznyolcvan fokban,
hip hopot csinálni nem is olyan könnyű,
főleg olyat, hogy ne lássanak a könnytől,
mintha könyvből olvasnám a sorokat,
az életünk lemezeken kép nélküli sorozat,
pont olyat ne akarj, amilyet már láttál,
Amerika más világ, a balkán ami rád vár,
a lemezem egy ezres, ez az ára nem az értéke,
sok fiú és lány kapaszkodik bele két kézzel,
ez nekem jól esik, erőt ad sokszor,
példának születtem, a sors maga után vonszol,
elrettentő sebeim intőjelként véreznek,
a szivárvány színei reményként érkeznek...
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
