|
|
|
| Előadó: | Dopeman |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Pityinger László (Dopeman) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ez a tépés olyan érzés amihez nincsen fogható
Aki engem szív magába az mindig tuti befutó
Mert övé a világ na meg a pinák /ennek sose lesz vége/
A Tony Montanaval kibasztam akkor nem ússza meg ő sem
Kell még egy löket, tekerd meg a csövet
Csináld már a csíkot, szívd föl azt a cuccot
Kell még egy löket, tekerd meg a csövet
Csináld már a csíkot, szívd föl azt a cuccot
A szülő földem nekem Dél-Amerika
És én is fehér vagyok mint az a kibaszott cápa
De ha versenyeznénk hogy ki a nagyobb gyilkos
Az előnyömre nem is kifejezés egy testhossz
Bár Torrente mondta hogy nem csíp,rúg,harap
A legtöbb frájer mégis mindig rajtam marad
Mert ha beszívtál azt hiszed hogy te vagy az isten
Pedig csak a sátán bújt beléd általam éppen
A véredben oldódva szétbaszom az agyad
De ha túl vagy a másnapon majd orrba lövöd magad
Újra meg újra, mert édes a kényszer amit érzel
Ha szóba kerűl előtted a vegyszer
Már rajtad a szarás és tekered a csövet
De ha mázlid van barom ma nem áll meg a szived
Csak a lelked egy darabja lesz majd az enyém
Mit gondolsz miért érzed olykor hogy nincs többé remény
Kell még egy löket, tekerd meg a csövet
Csináld már a csíkot, szívd föl azt a cuccot
Kell még egy löket, tekerd meg a csövet
Csináld már a csíkot, szívd föl azt a cuccot
Én akárhova megyek engem testőrök kísérnek
És úgy kezelnek mint valami nemzeti kincset
Mert azóta mióta divatból szívnak a majmok
Nincs az a pénz amit meg nem csinálok
És miattam hullanak a kokain bárók
Mert a függők miatt gazdasági tényező vagyok
A sztároktól a parlamentig a kóla a minden
És még a vamzerok is tudják hogy esélyük nincsen
Kell még egy löket, tekerd meg a csövet
Csináld már a csíkot, szívd föl azt a cuccot
Kell még egy löket, tekerd meg a csövet
Csináld már a csíkot, szívd föl azt a cuccot
Ez a tépés olyan érzés amihez nincsen fogható
Aki engem szív magába az mindig tuti befutó
Mert övé a világ na meg a pinák /ennek sose lesz vége/
A Tony Montanaval kibasztam akkor nem ússza meg ő sem
Kell még egy löket, tekerd meg a csövet
Csináld már a csíkot, szívd föl azt a cuccot
Kell még egy löket, tekerd meg a csövet
Csináld már a csíkot, szívd föl azt a cuccot
A határon áthoznak és az árusok fölütnek
Aztán eladnak majd neked a szenvedélybetegnek
Aki a zsebedben velem járod a discokat
És szerzel magadnak újabb hamis barátokat
Na meg igaz szerelemet mert ha a ribanc beszív
Akkor dobog a szív és ő bárkit leszív
Így dolgozik szép lassan a pavlovi reflex
És nem veszed észre hogy hamis álmokat kergetsz
Mert bármi is a gondod én vagyok a gyógyír
De van valamim neked és ez nem igazán jó hír
Amit először adtam azt nem kapod meg újra
És fogságba ejt a 22-es csapdája
Egy WC-ben állsz majd és reszeled a fiókot
Miközben megfeszülsz és lassan levágod
Hogy úgy teszlek haza mint egy hűtlen kurva
Csak ha kifosztottalak szúrlak majd hátba
Kell még egy löket, tekerd meg a csövet
Csináld már a csíkot, szívd föl azt a cuccot
Kell még egy löket, tekerd meg a csövet
Csináld már a csíkot, szívd föl azt a cuccot
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
