|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) Deniz Wherdee |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Fanka:
Régen figyeltek, a szépre meg az egyedire,
Manapság kevés a bástya, fülelj a negyedikre,
Van, aki szerint, amit én csinálok nagyzolás,
Szerintem csak simán rapéletre szóló kattanás,
Deniz:
Füledbe karcolás, amit hozunk ketten,
Sokszor megrettentem, azon hogy mi lettem,
Pedig csak tettem, amit helyesnek ítéltem,
Kérdések, elöl kitértem, senkit nem kíméltem,
Fanka:
Flekken, utána meg tekken, ps, ketten
Mindenki választ mi jövünk NC mezben
Minden kedden meg, minden hétvégén
A gyertyát égetjük mind a két végén
Deniz:
Minden léptéknél figyelj hogy mit lépnél
Harc helyett tévézzél a söröm pont kéznél
Ez többet ér, mint akármelyik léből
Kezemben a toll a papír alatt table
Fanka:
Egy jó munkás bérénél kevesebb a jaktunk
De mi ezt szeretjük ezért maradtunk
Kevéske közönség kicsike színpad
De a betonházak között ez, ami szint ad
Deniz:
Bárki bírhat ez nem a Bravo címlap
A hiphop-ban pont a cink, ami erőt ad
Erről azt írhatsz, bármint csak adj egy pár, mint
S a zenémtől leszakad a kárpit!
Fanka:
A rím az játék, de a szó néha fegyver
Sokszor elég egy mosoly elég egy rap jel
Csak mindenki nevessen ez volt a cél
Feri meg Dénes a rapben ez lett a cél
Deniz:
A rapünk vakmeleg, a track mindenkinek
Szól egy fuck helyett, inkább add kezed
És adom én is, mint a város a téris,
Ez nem egy szimpla feature és nem egy szimpla tézis
Refrén:
Picike ország kicsike klubokban
D meg az F, mint a petárda úgy robban!
A beatet én hoztam Wherdee tárából
Itt nem épül villa a műsorunk árából
Picike ország kicsike klubokban
D meg az F, mint a petárda úgy robban!
Kojsz meg ArtosCs’ indul a nagysütés
Flekken a kezemben meg egy kis napsütés.
Deniz:
Kecskemét negyedik Barcika földszint
A Feri meg a Dénes a színpadról kacsint
Te meg csak bólints a borból 1 inch
A sörből egy méter mi így nyomjuk éjjel
Fanka:
Kert vagy lépcsőház Gundel vagy McDonalds
Isten is figyel, szóval figyeljél, hogy mit dumálsz
Mer egy, ami biztos, aki születik meg is hal
Nem marad utánam csak pár olyan Feris dal
Deniz:
A rap csak egy ötlet nem akartunk többet
Az arcodra mosolyt a szemedbe könnyet
Ítélj el bátran isten, majd büntet
A rapünk a drog a szánk meg a tűhegy
Fanka:
A D az Barcika, F a Kecskemét
Attól még ne szeress, mert szereted a rapzenét,
Lehet téllég bunkó vagyok, meg le is húzlak,
De akik ezt mondták végül mind el is elhúztak
Refrén:
Picike ország kicsike klubokban
D meg az F, mint a petárda úgy robban!
A beatet én hoztam Wherdee tárából
Itt nem épül villa a műsorunk árából
Picike ország kicsike klubokban
D meg az F, mint a petárda úgy robban!
Kojsz meg ArtosCs’ indul a nagysütés
Flekken a kezemben meg egy kis napsütés.
Fanka:
Egyetlen tanácsom a példámból tanulhatsz
Eléugrik az árok, addig-addig farolgatsz
Tudod, miről beszélek, béke és becsület
Sajnos rajtam is volt dacból a szemüveg
Deniz:
Utálj, vagy szeress, vagy inkább csak nevess
Figyelj oda a sorokra minden sarokba
Ott a rappünk hogy ha tetszünk,
Hívj meg egy sörre de, csak haverok leszünk.
Fanka:
Téged is megcsaltak, engem is megcsaltak
de nincs bennem harag, mer a ráksejtek felfalnak
Fiatalság bolondság már hiszek benne
Megbocsátottam régen különben nem is menne
Deniz:
Rapperség, barátság, napsütés, flekken
A földön fekve az égboltot lesem
Feri meg Dénes jogosan a lessen
De kapuban a labda ezen el nem essem.
Refrén:
Picike ország kicsike klubokban
D meg az F, mint a petárda úgy robban!
A beatet én hoztam Wherdee tárából
Itt nem épül villa a műsorunk árából
Picike ország kicsike klubokban
D meg az F, mint a petárda úgy robban!
Kojsz meg ArtosCs’ indul a nagysütés
Flekken a kezemben meg egy kis napsütés.
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
