Előadó: | Kérdőjel |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Vasváry-Tóth Tibor Kálmán Attila |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Halott tűzhányók, ismét kitörnek!
A kiégett föld, ha gabonát lát
Újból áldottá lesz!
Mesélnék egy Királyról, ki azért
Halt meg, mert nem ismerhetted. Óh, óh!
Elmondom majd neked! ―
Hogy azok tanítanak igazán,
Akik minden dolognak az okát
Megmondják. Megmondják!
Ébredés
A kulcsszavak:
Tiszta
Megvilágosodott
Éber.
Honvágy-tétel
Többé
Nem akarom,
Honvágyam nincsen;
Hazámat nem ismerem.
Csendben lemondok róla,
S mindenkinek vagyok minden,
Mindenki nekem, Egy.
…De a honvágyam még ennél is erősebb!
A kinyilatkoztatott vallásokról
Nyomorult indiaiak és más idegen Fiak
Mikor imádják a „tehenet”
Vagy bármi egyebet,
Sajátos hasadás szerint látják
Az Egyetlen Egyet!
De annyira nem végesítik őt…
A Mindennek, megfordítva
Már nincs igazsága!
A kozmikus monoteizmust élik most.
Rendszerüknek az a hiánya, hogy megállnak
Anélkül, hogy meghatároznák:
A Lélek szubsztanciáját!
Az Isteni Színjátékról
(Dante Alighieri)
A pokol egyik bugyrában:
Jobban kinyitva szemem kapuját,
Láttam köztük Platónt, Szókratészt,
Megülni a mély filozófiát;
Ott láttam ülni a Tudók vezérét,
Hol körben ült a Bölcselő család.
Mind őt csodálták, mind őt dicsérték;
Láttam köztük Platónt és Szókratészt,
Kik a többieknél közelebb kísérték.
Az Ős Géniuszokról
Az isteni skiencifizmus megnyilatkozása:
1. A magát gondoló eszme
– És az önmagáról tudó igazság
2. A következtetés kiindulópontja
– Test és lélek kapcsolata
3. Tudomány, személyes megismerés
– Melynek célja a szabadság
4. Az abszolút magáról tudó ész
– És amit elmondott Arisztotelész!
Aktus Arisztotelész
A legtökéletesebb
A szeretkezés.
A Mesterekről
Kant ― mestere a kritikának
Bacon ― az ős induktivitásnak
Leibniz ― monászok világának
Descartes ― a bölcsesség szavának
Hegel ― a lélekfilozófiának
Szent Tamás ― a nagy skolasztikának
Heidegger ― a lét igazságának.
Mester vagyok.
A Mester én vagyok.
„És én és az Atya egy vagyok”.
Megnyugvás
Most igyál még egy kortyot
És szívj mély levegőt,
A valóság kiábrándító,
A mosoly megszökött.
Az ifjúság! Az ifjúság!
Párizs, hol van szép májusod?
Melyet vérbe fojtottunk!
Üvegszilánkok hullanak,
A rabok sírnak.
Lent, lent. Nincs Szabadság!
A Francia dal véget ér,
Talán okosabb lettél.
Kérlek, mondj most egy imát
Az új nemzedékért.
Az ifjúság! A Drága Ifjúság!
Énekünk most véget ér,
Építkeztünk már,
S ha a pokolban is templom áll:
Eljön a megnyugvás.
Szép ifjúság! Szép ifjúság!
A skiencifizmus földet ér:
Széttárta szárnyait.
A felidézett hanghullámok
A kutyát sem érdeklik.
Óh ifjúság! Óh ifjúság!
A pokol felett templom áll,
Ha hinnem még szabad.
– A szörnyű gyötrelmekre
Válasz újból csak az erőszak.
Az ifjúság! – Felfalja az erőszak.
TUDÓSÍTÁS
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a Honeybeast egészen különleges utazásra hívta a közönséget tavaly novemberben. Most pedig a Budapest Park színpadán is életre kelt a minden érzékszervünket kényeztető univerzum.
A zenekartól nem áll távol a kísérletezés: ősszel egy nagylemezzel jelentkeztek, melynek dalai egyszerre felismerhetők, mégis kicsit mások.
A szimfonikusokkal, kortárs balett-tel és Ráskó Eszter stand-uppal színesített színháztermes turnék után, a Honeybeast megint egyedülálló produkcióval lépett színpadra. A korábbi állomásokon már bizonyított – és a Művészetek Palotájában teltházzal zajlott – különleges koncert a Parkban sem okozott különösebb csalódást.
– Egyfajta megújulásban vagyunk. Az album tele van érdekességekkel, olyan dalokkal, melyekben kiléptünk a komfortzónánkból, de szerepel rajta régi munkánk teljesen újragondolva is. Izgalmas, sokszínű anyag, amin nagyon nagy örömmel dolgoztunk – fogalmazott Bencsik-Kovács Zoli, a zenekar dalszerző-szövegírója és gitárosa.
– A kitalált látvány-koncepciónk szerint, a színpad teljes hátsó részét, félkörívben (közel 180 fokban) kitöltő, nagy pixelszámú ledfalat építünk, olyan 3D-s hatást teremtve, amelynek mi, a színpadon zenélő zenekar is részei vagyunk, olyan valós és képzeletbeli helyszíneket megjelenítve, amelyek a Honeybeast dalokban tűnnek föl – mesélte a koncertről Tarján Zsófi – aki nemcsak hangja, de grafikusként, művészeti vezetője is a zenekarnak.
A Legnagyobb hős az Így játszom és a többi jól ismert Honeybeast dal szereplői, akiknek magányaikban, szerelmeikben, félelmeikben és örömeikben oly gyakran magunkra ismerünk, most életre keltek. A közel kétórás koncerten csodás helyszínekre vittek, ahol közös élményeink univerzumait járhattuk körbe, a római Colosseumtól az erdélyi viskóig, Portugáliától egészen az Androméda-köd spirálgalaxisáig.
S hogy milyen volt a Parkos koncert?
Egészen megdöbbentett, hogy Tarján Zsófival is előfordul, hogy félrecsúsznak a hangok. És megesik, hogy nincs szinkronban az ének a zenével. Úgy tűnt, mintha Zsófi túlságosan is akarta volna, hogy jó legyen. Hogyne akarta volna: a tizedik Budapest Parkos koncert volt a Honeybeast életében, ráadásul a Cinematrip valóban különleges látványvilággal spékelte meg az estét. Erre szükség is volt, mert a vizuál igazán felturbózta hangulatot, de a dalok így is csak a koncert második felétől kezdtek igazán működni. Van az úgy, hogy valaki nagyon tökéleteset akar és ettől erőltetetté válik. Picit most is ez volt érzékelhető.
Talán több lazasággal és könnyedséggel nem csúszott vagy épp csuklott volna el az énekesnő hangja. Hasznos volt, hogy a dalok jelentős részénél a zenekar feliratozta a szöveget, mert ha valaki nem tartozik a hardcore Honeybeast-fanok közé, gyakorta nem érthette azt tisztán.
Az atmoszféra, amelyet a zenekar teremt és az az üzenet-halmaz, amelyet a szövegekben hordoz, ellentmond minden hurráoptimista magyar formációnak.
A Honeybeast szeret kísérletezni. És még így is abszolút hitelesen közvetíti a maga egységes és szilárd világképét, ezzel együtt pedig azt a gyakorta keserédes attitűdöt, amely szintén a zenekar sajátja.
Nézz bele a koncertbe itt.
Az előzenekar a The Roving Chess Club volt.
Fotók: Budapest Park