|
|
|
Hogy itt vagyok nem is véletlen
Tudom, hogy ez van írva
Aki velem tart majd az életben
Az nem fakad már sírva
Ha te is úgy érzed, ha látod
Rögtön megkívánod
A fényt a mélyben, a napot az égen
Egyre jobban látod
Ha meghalok és testre várok
Te gyere értem baby
Együtt leszünk, megtalálom
A rövidebb utat az égig
Képek a múltból, mint egy
Családi fotóalbum
Nevetünk, sírunk majd, de többé
Soha, már el nem alszunk
Ha elhiszed, hogy a kezdeted
Nem áll messze a végtől
Rájössz majd, hogy azt kapod csak
Amit megérdemelsz az égtől
Nekem az életem csak játék, mégis
Komoly a tét, ami éltet
Lehet a létezés csak álom, de akkor
Soha ne érjen véget!
Ha érted jövök, hidd el
Többé nem tehetnek félre
Eljön lassan az én időm
Tavasz száll, majd a télre
Hónapok, évek
Gyötrelmek, remények
Mindegy mi volt, bármi lesz is
Megmaradnak a tények…
…megszületsz és semmit se’ érsz
A Földön lenn a zűrben
Meghalok és szárnyalok
Mint egy idegen lény az űrben
Fényévekre tőled
Pár percre egy dalban
Ha kíváncsi vagy hogy mit gondolok
Megsúghatom halkan
…lehet a létezés csak álom, de hidd el
Soha nem ér véget!
