


| Előadó: | Karácsony János |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Korom Attila |
|
Karácsony János |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

hogyha szemembe néz
érzem, a lelkem mélyébe lát
minden felolvadt már
vele leomlott minden határ
vágyam vágyai tűzében ég
és csak csókol, csak csókomra vár
az idő elcsitul, tovaszáll - elszáll
még nézel, még nézlek
míg érintlek, értlek
míg féltesz és féltlek, jó
míg szemembe néz
rám talál, mint ki régóta várt
múltam messzi repül
édes szerelme szíven talál
amíg tegnapom elszenderül
a jövőt feledem, sose bánt
szerelem - mint nyári eső
hullnak a csodák
így érzem, így érzed
így érintelek, értlek, így kívánlak
téged
hát érints meg
értsd meg, hogy akarom
hogy hozzám érj
értsd meg, hogy akarom
hogy vágyom rád
mindenem odaadom egy
érintésedért
hogyha szemembe néz
tudom már, mit akar, mire kér
lágyan fölém hajol
betakarja a vágyat az ég
ragyog szerelme tükre, a múlt
ezüst sátrait bontja a víz
ölelő örömünkre vigyáz az éj
félek, úgy félek
úgy félek, úgy féltlek
hogy elveszítlek téged
hát érints meg
értsd meg, hogy akarom
hogy hozzám érj értsd meg, hogy akarom
hogy vágyom rád
mindenem odaadom egy érintésedért
csak szemembe nézz
ölelj át szorosan, és ne félj
csak szemembe nézz
betakarja a vágyat az éj
csak szemembe nézz
mindenem odaadom, a tiéd
csak a szemembe nézz
lángoló szerelmünk égig ér
csak a szemembe nézz
csak a szemembe nézz



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala