|
|
|
Ismerted ismerted, ha nem, hát akkor nem
Ha kínoz téged minden, akkor nincsen kegyelem
Hogy mégis miről beszélek hát én sem tudom pontosan
De ügyelek rá mit mondok, csak szépen, okosan, gondosan
Óvatosan figyelem, hogy mit is akarok mondani
Ha el is szúrtam valamit én nem akartam elrontani
Te sosem voltál okosabb te sosem voltál jobb
Ez így is marad örökre ha te így gondolod
De akkor ne te magyarázd meg nekem hogy mi a világ rendje
Bár Istenbe hiszek, én nem jutok a mennybe
én nem megyek le a pokolba mert nem bírna engem az ördög
Na ezen nem gondolkodok, inkább újabb poharat töltök
mégis arra gondolok, hogy mi lesz majd ha meghalok
a sors meg van írva, de én analfabéta vagyok
Tehetséges? lehetséges mégis nevetséges
eladni az életed lehet hogy nem nyereséges
kétesélyes minden, de mindig neked marad a rossz
Addig ne várd a holnapot, amíg nem tudod mit hoz
Lehet csend lehet hangzavar, csak az nem amit vársz
Lehet öröm lehet szenvedés, mindig a rosszabb oldalon állsz
Lehet nász, lehet gyász, lehet egy lehet száz,
Lehet hogy vesztésre állsz, lehet nálad minden ász
És ha a pokolban jársz, már hiába kiabálsz
Úgysem marad neked más, csak a sátánnal egy tánc
Lehet napsütésben, vagy esőben ázva
A sátánt felkérem még egy utolsó táncra
én egy egyszerű ember, egy földi halandó
és minden amit akarok egy sátántangó
Egy alvilági tánc, egy alvilági tangó
Felemelő az érzés, mondhatni maradandó
állandó marad az aggodalom állandó marad a félelem
és mégis azt kérdezem, hogy meddig tart az életem
Én nem tévedtem sokat, amikor azt mondtam hogy nem tudom
gondolkodtam és rájöttem, hogy még kicsit sem unom
én büszke vagyok rá, hogy amíg lehet addig mondhatom
és lehet hogy tévedés, minden egyes mondatom
nekem büntetés a csend, nekem emberfeletti kín
ha nem szól a hangfal, ha csendes már a rím
pedig nem vagyok én más, csak egy MC aki senki
pedig nem vagyok én más csak egy szinkronizált jenki
aki kéri, aki teljesít, ha nem bírja, akkor elesik,
hát mindig a jobbat keresi, hát igen néha megesik,
és minden amit régen akartam, minden amit anno
Egy utolsó kérés egy sátántangó
Lehet napsütésben, vagy esőben ázva
A sátánt felkérem még egy utolsó táncra
én egy egyszerű ember, egy földi halandó
és minden amit akarok egy sátántangó
Hiába röhögött, megtáncoltattam az ördögöt
a ritmus végeztével egykettőre ellökött
amikor éjjel hármat mutatott a digitális óra
Akkor odafigyelek minden mondott szóra
a kólám már rég elfogyott a kávémat még főzöm
Nem érdekel semmi sem a füstöt sem tüdőzöm
őrzöm még azt, ami soha nem vesz kárba
és nem fér bele több csikk, a hamutálba
Vajon a véletlen műve, hogy az életem műve
hát ennyi lesz belőle, de én nem függhetek tőle
hogy miért? hát miért? hát mondd csak meg hogy miért volt
Mert nem érdekel semmi sem, csak mondom ezt a négy sort:
Lehet napsütésben, vagy esőben ázva
A sátánt felkérem még egy utolsó táncra
én egy egyszerű ember, egy földi halandó
és minden amit akarok egy sátántangó
Lehet napsütésben, vagy esőben ázva
A sátánt felkérem még egy utolsó táncra
én egy egyszerű ember, egy földi halandó
és minden amit akarok egy sátántangó
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
