|
|
|
| Előadó: | Önképző Szakkör |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Riporter: Jó estét kívánok a kedves hallgatóknak. Mai vendégem Bred Pityu, aki egy vámpír. Elsőre talán kicsit ijesztően hangzik, de az ember nem is sejtené, hogy egy hulla fehér arcú és zöldszemű vámpír mellkasában érző szív dobog.
Jó napot Pityu.
Pityu: Jó napot.
R.: Mikor született?
P.: Nagyon régen, 1750-ben Magyarországon.
R.: Akkor most körülbelül… 250 éves.
P.: Igen.
R.: Jól tartja magát.
P.: Kösz.
R.: Mikor lett vámpír?
P.: Még 1780-ban, 30 éves koromban. A családomat elvitte valami furcsa…
R.: Betegség?
P.: Neem, egy autó, én meg egyedül maradtam a nagy földbirtokomon. Jártam a kocsmákat, eléggé züllőt életet éltem. Egy éjszaka mentem haza a részegen, amikor a sötétből előugrott valaki és nyakon harapott. Elgyengültem, elájultam, másnap meg az ágyamon ébredtem kurvára másnaposan.
Kiderült, hogy Tom Kruzoltán volt az aki megharapott és egy választási lehetőséget adott, vagy a halál, vagy a vámpír élet. Én a vámpír életet választottam.
R.: És jól döntött?
P.: Ahhoz képest, hogy így életben maradtam nem volt rossz döntés. Viszont ha inkább meghalok, akkor nem láttam volna ennyi csodás dolgot. Spriccelő vér, végtagok minden felé.
R.: Miről kellett lemondania a vámpír életért?
P.: Először is a nappali munkákról, meg aztán a finom kajákról, mert véren kívül mást nem vesz be gyomrom.
R.: Azonkívül?
P.: Meg a színekről. Fekete fehérben látok mindent 1780 óta. Egy kicsit már unom.
R.: Van tévéje?
P.: Igen, fekete fehér. Nem mintha nem telne színesre, de hát mindegy.
R.: Mi a helyzet a babonákkal?
P.: Nem vagyok babonás.
R.: Nem úgy értem. Például a foghagyma…
P.: Nagyon szeretem a foghagymát pirítóssal, teával…
R.: És a keresztet?
P.: Azt még nem ettem…
R.: De nem vált ki önből félelmet?
P.: Nem.
R.: Ez érdekes. Dohányzik?
P.: Igen.
R.: Sokat?
P.: Nagyon sokat. Napi 20 dobozzal.
R.: Iszik?
P.: Igen, de csak vért, mert a többi nem hat rám sajnos. Pedig a finom magyar borok…
R.: Sokfelé utazott a világon?
P.: Mindenféle országban.
R.: Mindenhol ölt ember?
P.: Persze, különben éhen haltam volna.
R.: Sohasem bukott le?
P.: De, egyszer Norvégiában loptam egy doboz cigit.
R.: De nem úgy. Hanem mint vámpír, lebukott valaha?
P.: Igen, mint enyves kezű vámpír.
R.: De emberölésért letartoztatták már?
P.: Egyszer 1925-ben az USA-ban, Oklahomában elfogtak, de mielőtt lecsuktak volna, megharaptam az egész yardot és elégettem a hullákat. Aztán menekülés közben lelőttek, felravataloztak, én meg megszöktem a koporsóból a temetés előtt.
R.: Tehát volt már temetése is. Milyen volt?
P.: Kellemes. Leszámítva azt, hogy a rokonok sajnos nem tudtak eljönni. Ha-ha.
R.: Mulatságos. Kérdezhetek egy kulisszatitkot?
P.: Nyugodtan.
R.: Hol harapja meg az embereket?
P.: Általában a nyakon az ütőeret harapom meg.
R.: És mi történik ha nem találja el rendesen?
P.: Egy kisbaltát is szoktam használni.
R.: Juj. És mi van akkor, ha az áldozat erősen ellenáll?
P.: Jól fejbe rúgom őket. De általában szoktam magamnál hordani egy zongorahúrt is. Tudja még a régi ÁVOs időkből.
R.: Elnézést de ez egy kissé brutális.
P.: Lehet, de 250 év alatt az ember megunj a cselszövést, a kedveskedést a képmutatást.
R.: De a vámpírokról úgy hírlik, hogy ravaszok és aljasak. Nem pedig brutális mészárosok.
P.: Én ismertem olyan vámpírt, aki láncfűrésszel…
R.: Jó rendben. Ön most éppen hol él?
P.: Budapesten.
R.: Van munkája?
P.: Pénzügy miniszter vagyok.
R.: Érdekes. Ö össze tudja egyeztetni az életmódját evvel a komoly, felelősséget igénylő hivatással?
P.: Persze, végül is ugyan azt kell csinálni, úgyhogy semmi probléma.
R.: Józsi bácsit ismeri?
P.: Hogyne ismerném. Pancser.
R.: Jó vámpírnak lenni?
P.: Jobb, mint halottnak. Ismertem egy halottat, azt mondta, hogy unatkozik, és majd meghal az unalomtól.
R.: És mi lett vele?
P.: Semmi. Továbbra is halott és pokolian unatkozik.
R.: Hogyan lehet egy vámpírt megölni?
P.: A vámpírok napfényre halnak. Kellemetlenebb, ha agyonverik őket. Az nagyon fáj. Ismertem egy olyat akinek szétrúgták a…
R.: Jó jó jó… mennyi vámpír él a Földön?
P.: Fogalmam sincs. A szakszervezet feloszlott 1910-ben, azóta nem találkoztam a régi haverokkal.
R.: Sohasem akart öngyilkos lenni? Tehát nem akarta saját magát megölni?
P.: Öö fizikai képtelenség lenne saját magamat öö nyakon harapni.
R.: Nem úgy értem, hanem komolyan. Sohasem akarta megölni
P.: De egyszer előfordult. Annyira tele volt a tököm az egésszel, hogy egy reggel ki akartam szállni a koporsómból és kimenni a szabadba. Aztán jött a rendszerváltás.
R.: Tehát izgalmas volt az eddigi élete. Köszönöm, hogy itt volt.
P.: Én köszönöm.
R.: Jaj úristen megharap a vámpír!
P.: Haaaaaaaaam.
Azahriah, Beton.Hofi és Pogány Induló is az idei Artisjus díjazottak között
Tabár István életműdíjat kapott, Eötvös Péter utolsó művét posztumusz díjjal ismerték el.
Idén is kiosztották könnyű- és komolyzenei kategóriákban az Artisjus-díjakat: összesen tizenhárom zeneszerző, szövegíró munkáját ismerték el. Tabár István életműdíjat kapott a szerzői egyesülettől, a többi könnyűzenei kategóriában Kovács Adrián, Schwarcz Ádám (Beton.Hofi), Baukó Attila (Azahriah), Cseri Hanna (cserihanna) és Szirmai Marcell (Pogány Induló) vehették át a díjat május 6-án a Magyar Zene Házában.
Fotó: Cseri Hanna
A komolyzene területéről Dargay Marcell, Dinyés Dániel, Futó Balázs, Mohay Miklós, Oláh Patrik
valamint Eötvös Péter, Kossuth-díjas zeneszerző posztumusz részesült az elismerésben.
Fotó: Eötvös Péter
Az év magyarnóta-szerzője Ludvig József lett. A 2023-as év produkciójának pedig a Stúdió 11 zenekar 60 éves koncertjét választották.
Az Artisjus 24. alkalommal díjazta a legkiválóbbnak ítélt kortárs zeneszerzőket és szövegírókat azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a sikeres zenei produkciókra és az ezekbe fektetett szerzői munka jelentőségére. Az elismerés presztízse többek között abban rejlik, hogy a pályatársak ítélik oda a díjakat a kitüntetett művészeknek. Ezúttal is az Artisjus szerzőkből és egy zeneműkiadóból álló vezetősége döntött a díjazottakról, a könnyűzenei alkotók kiválasztását külön szakmai bizottság - nevezetesen Bágyi Balázs, Both Miklós, Czutor Zoltán, Kocsák Tibor, Major Eszter és Sebestyén Áron - készítette elő.
Tabár Istvánt életműdíjjal, Kovács Adriánt az év könnyűzeneszerzője címmel, Schwarcz Ádámot, azaz Beton.Hofit pedig az év könnyűzenei szövegírója díjjal tüntették ki.
Fotó: Kovács Adrián
Az év produkciójának a Stúdió 11 60 éves koncertjét választották, a formáció tagjai: Rátonyi Róbert, Barbinek Gábor, Boegán Péter, Csejtei Ákos, Csizmadia Dávid, Gátos Iván, Kalmus Pál, Magyar Ferenc, Nagy Balázs, Takács Donát, Tóth Gyula és Zsoldos Dániel. Junior Artisjus-díjat kapott Baukó Attila (Azahriah), Cseri Hanna (cserihanna), valamint a 18 éves Szirmai Marcell (Pogány Induló), aki az Artisjus-díj történetének legfiatalabb egyéni díjazottja. Az év magyarnóta-szerzője Ludvig József lett.
Az év komolyzenei műve kategóriában idén három alkotást is díjaztak: Dargay Marcell, Dinyés Dániel és Futó Balázs Jób könyve, Mohay Miklós Aranyszájú Szent János liturgiája, valamint a március 24-én elhunyt Eötvös Péter Valuska című, Krasznahorkai László regénye nyomán készült műve érdemelte ki az elismerést. A komolyzenei Junior Artisjus-díjat Oláh Patrik kapta.
Hét zenei kategóriában díjazták a szerzőket, valamint átadták a tavalyi év legjobb produkciójának járó elismerést.
Lista díjazottak dalaival a Youtube-on.
Kategória Díjazott
Könnyűzenei alkotói életműdíj Tabár István
Az Év Könnyűzeneszerzője Kovács Adrián
Az Év Könnyűzenei Szövegírója Schwarcz Ádám ’Beton.Hofi’
Az Év Produkciója Stúdió 11 - 60 éves koncert
Az Év Junior Könnyűzenei Alkotója Baukó Attila ‘Azahriah’
Cseri Hanna ‘cserihanna’
Szirmai Marcell ‘Pogány Induló’
Az Év Komolyzenei Műve Eötvös Péter: Valuska (posztumusz díj), szövegkönyvet írta: Keszthelyi Kinga, Mezei Mari;
Dargay Marcell, Dinyés Dániel és Futó Balázs: Jób könyve, szövegíró, dramaturg: Mátrai Diána Eszter;
Mohay Miklós: Aranyszájú Szent János liturgiája
Az Év Junior Komolyzenei Alkotója Oláh Patrik
Az Év Magyarnóta-szerzője Ludvig József
Az Artisjus irodalmi díjakat előző héten hirdette ki a szerzői egyesület. Az irodalmi nagydíjat Rakovszky Zsuzsa kapta, a többi irodalmi díjazott Győri László, Milbacher Róbert, Bényei Tamás, valamint Darvasi Ferenc és Reményi József Tamás (posztumusz).
