|
|
|
Kaptunk az élettől egy új esélyt,
Elkezdtünk olvasni egy szép mesét,
A könyvet hamar kitépted a kezemből,
A nevedet nem törlöd ki a szívemből,
Jöttem, láttam és győztem,
Alig vártam, mindig megettem amit főztem,
Meghaltam és rájöttem,
Megbántam de már megtettem,
Elétek vetettem ami lehetetlen,
Megmutattam néha testem,
Mert akartam az életem,
De én gyűlölve szerettem,
Megfojt a szívem a torkomban érzem,
Ökölben a kezem, ami az enyém visszaveszem,
Nevemet hallod, száll el a szélben,
A kozmikus térben, requiem egy álomért,
Visszatértem, harcmezőre léptem,
Az igazságért harcoltam és vesztettem,
Hideg volt, de belülről égtem,
Ezt is megértem, nem értem,
Jónak véltem többször is kértem,
Paráztam, magamba zuhantam,
Néztem, de mindent máshogy láttam,
Sötét volt, már fáztam,
Kiszáradtam, de újra akartam!
(refr.)(2x)
Van 1 álmom, lehet az is marad,
Talán szebb a gyémánt, mint a smaragd,
De nem érdekel, nem színészkedem,
És végre élvezem az életem,
Az a röpke pár perc elétek állok,
Olyan más, ez amire vágyok,
Mikor ott járok, hogy a szemembe nézel,
És velem együtt érzel...
Mára máshogy fogom fel az életem,
Szépen lassan a váramat építem,
Kérdezed holvan,
Még csak az alapokat teszem,
Egyenként egymásba helyezem,
Én tudom hova tartozom,
Az igazságot szavalom,
A hatalom nem az enyém,
De hidd el nem is akarom,
Tehetetlen lehetek, az úton eleshetek,
Majd felállít a szeretet,
Amit sugároz a szemetek,
Pusztán tiszta tényeket,
Majd a fejedhez vágom,
Erre mindig lesz gondom,
Nekem elhiheted, mert mondom,
Látod most is a trónomon ülök,
Kitépted a tollamat, de én repülök,
Már nincsen hangom, azért még üvöltök,
Utánad jövök, mint szerda után csütörtök,
Ez halálosan komoly, hiába is röhögtök,
Rövid az élet, evvel nem törődtök,
Igaz szavakat töltök én a pohárba,
Rímeket töltök, mocskokat törlök,
Vele van az ördög, érzelmeket törlök,
Mindig terveket szövök,
Egyszer elmegyek, úgyis visszajövök,
Magamnak, majd utat török,
Fáj a fejem, benne titkokat őrzök,
Nem szokom meg, inkább megszökök!
(refr.)(5x)
Van 1 álmom, lehet az is marad,
Talán szebb a gyémánt, mint a smaragd,
De nem érdekel, nem színészkedem,
És végre élvezem az életem,
Az a röpke pár perc elétek állok,
Olyan más, ez amire vágyok,
Mikor ott járok, hogy a szemembe nézel,
És velem együtt érzel...
