|
|
|
| Előadó: | Hősök |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
a sorok közt önmagamat keresem
itt minden az aminek látszik
ez a káoszban a csend
egyik dologból a másik
egyre hidegebb szelek fújnak
így tehát lassabb lett az élet
mindig jön helyetted újabb
csak a csend temploma éltet (2x)
a házakból szűrődik az ütem, a falakból szól
mindig inspirál a csend, akkor mindent lát a szem
a dunai fények vissza csillannak a hegy egyre magasabb
minden pillanattal okosabb, csak figyelem a várost
a gazdagot, a napszámost megszállt minden most
ha átszelem a tengert, mi lesz a szerepem?én a szellem
a hitem az életem tudod te is, hiszen mondtam
túl sok a nyomás rajtam, semmi sincs ingyen
mindig baj van, küzdök ellene, küzdök ellene
lehetek a legnagyobb költő, mégsem biztos a jövő
cikázó szél a tengerparton nem jó így úgy gondolom
labilis poszt de az utolsó villamos majd hazavisz
lángoló ametiszt igen nem volt rossz a film
késő esti popkorn késő esti rím
mindig este, mikor lassan mennek el a fények
az emberek arcukba nézek talán így a legnehezebb
mégis látom ahogy mosolyogsz a felkelő nap felé
sugár koszorú leszel a ködben és így minden a szemé
nem értem hová rohan az egész elhidegült világ
a törzsek elfordultak egymástól, mindenki kutatja a hibát,keresve
ha nem akarod ne szeress, csak értsd meg amit mondok
tudom mitől leszek boldog... na és te?
1873, csak a számat tátom, létre jött egy álom
az előzményeket nem bánom
harmonikus városkép, koszos utcák, koszos terek
mikor a fények kigyulladnak, tágra nyitódnak a szemek
a város remeg, súlyos szenvedések, károk
sokáig megalázónak tűnt..
szerte foszlik az álom sok mindent nem látok
mégis szeretem, örökké tartó szerelem
ajándék számomra az élettel, mit élhettem
a helyzet változik, egyszer fent és egyszer lent
mennyi szem de a harcos mindig ment
sokan fekszenek ott lent, újabb generációk jönnek
egyre magasabbra törnek a szabályokra köpnek
gyönyörű látkép újabb ötlet
én is kitűzöm a zászlót a budai-hegyre,
**** színfolt a szépség elvarázsolt
a sok pusztításért kár volt, a háttér pártolt
a törvény sosem gátolt
sokszor hagytuk magára, mégis mindig ápolt
Demoklész kardja lesújthat arra, ki megpróbálja beszennyezni,
vesztét akarja
nem csak mende-monda, sok ember véleménye
**** szilaj győzelem nem biztos hogy megérte
a sorok közt önmagamat keresem
itt minden az aminek látszik
ez a káoszban a csend
egyik dologból a másik
egyre hidegebb szelek fújnak
így tehát lassabb lett az élet
mindig jön helyetted újabb
csak a csend temploma éltet (2x)
fekete és fehér minden, mint jing és jang
vagy üvegpalota, vagy pedig hugyszagú **
vagy pénzes öltöny kell, vagy pedig lecsúszott ***
néha jobb lenne egy barlang, mint ez
minden napom egy teszt ** egy kis casht
külön utakat járnak, mindkettő nyomában árnyak
Maugli vagyok ebben a beton dzsungelben
Csak itt nincsen Bagira, hogy a bajból kisegítsen
Mégis szeretem a várost, bár belülről rohad
Mégis szeretem a várost, bár a falak rabért tapad
De mégis szeretem a várost, bár a pénzt minden megmozgat
Mégis szeretem a várost, mert itt kapok jót és rosszat
Belvárosi falak közt élet és halál lüktet
Mindig előre figyelsz, mégis a hátad kell, hogy nézzed
Rémeket látok, Metropoliszi átok
Az éjszakai **, a lábamon alig állok
Minden sarkon egy *** , bárcsak 19 év telt el
Mégis sokszor láttam a napot hogyan kell fel
Hófehér nyáj közt örök fekete bárány
Az élet keményített, mint egy gyémánt vagy a márvány
Nappal vagy éjjel, teli emlékkel
Keresed a várost, egyre távolabb nézel
Érzed, hogy a hold fénye simogat, a múlt szava hívogat
Egyre több lett a gondolat
A víz tükrén ezüstszínű sáv pompázik
Sok ember cikázik, a jelre ringatózik
**utak kötik össze Budát és Pestet
A látvány pedig tetszhet a szem tovább vezet
Részletekbe belemerül, a lábam előtt elterül
Ismerős füst és ami mellettem felcsendül
A testem csak szédül, az élet lüktet
Egy perc szünet, aztán minden újra mehet
Megállás nélkül halad, mindenki azt hiszi szabad
Amit magadba szívtál, az örökké veled marad
a sorok közt önmagamat keresem
itt minden az aminek látszik
ez a káoszban a csend
egyik dologból a másik
egyre hidegebb szelek fújnak
így tehát lassabb lett az élet
mindig jön helyetted újabb
csak a csend temploma éltet (2x)
Több mint 500, a létminimum alatt élő magyar előadóművész megélhetéséhez nyújtott segítséget az Előadóművészi Jogvédő Iroda 2025 első felében.
Havi nyugdíj-kiegészítő támogatást 267 olyan elismert előadóművész kapott, akik alacsony nyugdíjuk mellé semmilyen más juttatásban nem részesülnek, 166 rászorult pedig egyszeri segélyhez jutott. Az átlagos támogatási összeg 130 ezer forint volt.
Idős korukban a rangos előadóművészek különböző művészeti ágakban eltérő mértékben kerülhetnek nehéz anyagi helyzetbe. Ebből a szempontból talán a könnyűzene világa a legmostohább, ahol egyik pillanatról a másikra el lehet veszíteni a népszerűséget és azzal együtt a jövedelem nagy részét.
A könnyűzenészek körében a mai napig nehéz elültetni az időskori öngondoskodásra való felkészülés gondolatát.
Akik aktív életük során nem kaptak magas állami, szakmai kitüntetést, előfordul, hogy nehéz öregkornak néznek elébe. Rajtuk segít az EJI azzal, hogy a szolidaritás jegyében egyszeri támogatást, vagy rendszeresen nyugdíj-kiegészítést nyújtanak számukra.
A juttatás fedezetét a jogdíjak révén maguk a művészek termelik meg. A támogatásért bármely előadóművész folyamodhat, aki megfelel a feltételeknek.
Az összegről a kérelem alapján a Jogdíjbizottságok javaslatára az EJI elnöksége dönt
A nyugdíj-kiegészítés havi összegét az EJI a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 35-200 százalékában, különös méltánylást igénylő esetben legfeljebb annak 300 százalékában határozta meg.
A létminimum alatt élő művészek állami nyugdíját akár meg is duplázhatja ez a kiegészítő járadék.
Fotó: illusztráció/Freepik
