|
|
|
| Előadó: | Dopeman |
|---|---|
| Album: | Magyarország rémálma II. - A strici visszatér |
| Megjelenés: | 2000 |
| Hossz: | 04:18 |
| Szövegírók: |
Pityinger László (Dopeman) Pityinger László Pityinger Péter |
|
Pityinger Péter (Kicsi Dope) |
|
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Hip - Hop, rap |
| Címkék: | Keressük! |
A strici visszatééér
Nesztek, Dopeman itt van már megint,
Felszívtam jó sok kokaint, de most nem azt teszem,
Hanem a mikrofont megint a kezembe veszem,
És elmondom nektek, hogy milyen vagyok én,
A nyolcadik kerületi kibaszott rém,
Előhozom megint, tudod azt a témát,
Amit néhányan unnak, de a legtöbben imádják,
Híres vagyok arról, hogy miből űzök sportot,
Ha gádzsiszagot érzek, máris megindulok,
Mint a jó kutya, csak én a csajokat harapom,
Bevallom, nem az eszem hajt, hanem a faszom,
Ha a Ladám ülése mesélni tudna,
A sztoriból filmet forgathatna Teresa Orlowski,
Váó, kidobom a frankót,
Sok paraszt bekapta a Dopeman-féle dákót.
Strici visszatér,
Hideg a fej, rossz a vér,
Imádom a nőket és ők is engem,
én meg odaadom magam,
mert nagyon nagy a szívem.
Ilyen vagyok bébi, nem tehetek róla,
Mikor a látószögembe kerül egy jó pina,
Én elvesztem az eszem és meg kell szereznem,
Jó ha ingyen kapom, de az se gond ha pénzen veszem,
Minden városban lakik egy nő,
Aki azt hiszi, nekem ő, az egyetlen szerető,
Attól tartok, most feldörzsölöm magam,
Az ilyen ribancból tudod vannak vagy húszan,
Mikor éppen otthon a nődet baszod,
Testvérem ne lepődj meg, ha a nevemet hallod,
Mert a gádzsik imádják, mikor beléjük rakom
És azt a jó kis Dopemanes ritmust hozom,
Néha baszd meg, én még magamat sem értem,
Olyan mintha viagrából volna a vérem,
Ha kicsit is tetszik nekem a bulád,
Tuti lehetsz benne, megtépem a száját.
Strici visszatér,
Hideg a fej, rossz a vér,
Imádom a nőket és ők is engem,
Én meg odaadom magam,
mert nagyon nagy a szívem.
Nem vagyok a családos apáknak az álma,
Ha megvolt a lánya, utána jöhet az anyja,
Szerinted gusztustalan, ha megbaszunk egy kiskorút?
De ha vérzik a ribanc, akkor baszni is tud!
És nekik ez nem is nagyon erőszak,
Nem mondhatom, a lányaitok szivesen leszopna,
Engem és a csapatomat, a sok maffiózót,
A fellépések után a buszban forgatunk pornó videót,
Ne én rám haragudj, ha ilyenek a csajok,
Én is a fejem fogom, hogy kiket szopatok,
Teli gecis szájjal mesélik, hogy otthon a férjük, meg a gyerek,
Néha meg tinédzserek,
Jönnek be a stúdióba, kint megvár a mama,
Mégis meg lesz baszva, mama kicsi lánya,
Bevallom az vagyok, egy undorító disznó,
Lelkiismeret no, ezért vagyok strigó.
Strici visszatér,
Hideg a fej, rossz a vér,
Imádom a nőket és ők is engem,
Én meg odaadom magam,
mert nagyon nagy a szívem.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
